Pikó Bettina, Keresztes Noémi

Sport, lélek, egészség

A sport szociodemográfiája

Az életmód elemeit, az egészség-magatartási formákat számos tényező befolyásolja. Ezt a fiatalok szabadidős fizikai aktivitásának vizsgálatakor is tapasztalhatjuk. A szakirodalomból ismeretes, hogy az egyéni attitűdök, a szocializáció, az életmód, az egészségi állapot, a szociodemográfiai háttér (Vilhjalmsson–Thorlindsson, 1998) mellett a társas hatások (Biddle–Armstrong, 1992; Chinn–White és mtsai, 1999), a motivációs tényezők (Pikó–Pluhár–Keresztes, 2004) és a szociokulturális környezet (Keresztes–Pluhár és mtsai, 2004, 2005) is a szabadidős sportolás fontos összetevői. A serdülők körében végzett vizsgálatok jelentős szociodemográfiai különbségekre hívják fel a figyelmet (Vilhjalmsson–Thorlindsson, 1998).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 463 0

Pszichológia

„Mens sana in corpore sano” – ép testben ép lélek, ahogy a régi latin mondás tartja, az eredete azonban az ókori görögökhöz nyúlik vissza, akik valóban jó példát mutattak a sport egészségvédő hatásaira. S bár a későbbi korok már nem voltak ilyen pozitív véleménnyel a testedzésről, napjainkban tudományosan is beigazolódott a sport betegségmegelőzésben játszott szerepe. Ugyanakkor a nyugati típusú, fogyasztói társadalomban egyszerre van jelen a testedzés igénye, amikor a testre való odafigyelés az önmegvalósítás eszközévé vált, és az inaktív életmód, amikor viszont a felgyorsult életritmusba sokak számára nem fér bele a fizikai aktivitás szépsége. Ahhoz, hogy a sport valóban hatékony egészségvédő eszközzé váljon minél többek számára, ismernünk kell a fizikai aktivitást meghatározó tényezőket, motivációkat, attitűdöket, a sport illeszkedését az életmód keretei közé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/piko-keresztes-sport-lelek-egeszseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero