Izsó N. Sofia

Hermetikus lélektan


KETTŐS AGY

„Úgy kívánta (Isten), hogy az embernek két természete legyen, melyeket közvetlenül egyesített és pontos arány szerint egymáshoz kevert” – tanítja Hermész (uo., 59). Az emberi természet kettősségének biológiai alapja agystruktúránk két féltekére osztottságában fedezhető fel. Agyunk jobb és bal féltekéje képes önmagában is egységes egészként működni, de a szubdomináns, „néma” (jobb) félteke működését nem kíséri tudatosság. Gazzaniga egyenesen két tudati formát tételez fel az agyban, míg Puccetti szerint valamennyiünk agyában két tudatos „személy” létezik. DeWitt azonban hangsúlyozza, hogy csak a verbalizációra képes bal félteke rendelkezik öntudattal (in Marton, 1982, 178). Bánki M. Csaba szerint a féltekék munkamegosztása férfiakban és nőkben is eltérő, mivel magának az agynak is van neme (Bánki, 1994, 177). „Mert minden emberi gondolat a hozzá tartozó elméből terem” (Hermész, 2001, 175).


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 466 1

Az ősi tudás itt fekszik előttünk, csupán le kell hajolnunk érte. Hermész Triszmegisztosz, a nagy beavatott örök érvényű tanításait azonban csak a posztmodern tudomány képes igazolni. Hermész az embert a hierarchikusan rendeződött világmindenség szerves részének tekinti. Lelki és szellemi tartalmaink által működő tudatunk teszi lehetővé az univerzális összeköttetést. A hermetikus tanokhoz hasonlóan a modern tudomány is hajlik arra, hogy a világegyetem inkább tudattermészetű, mint anyagszerű képződmény: tehát egy végtelenül hatalmas makrotudati hálózatban élünk. Éppen ezért Hermész modellje csak lélektani szempontból érthető meg igazán. Az isteni és világi összetevőinkre vonatkozó hermetikus axiómák fontos útmutatót nyújtanak az ember egységes szemléletéhez. Ezt célozza meg az általam holopszichológiának nevezett irányzat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hermetikus-lelektan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave