A demenciával küzdők gondozása során sokszor találjuk szemben magunkat olyan nehézségekkel, amelyekben a zavaró viselkedés hatékony kezelése komoly kihívást jelent. A zavaró viselkedés mögött sokszor a gondozott azon törekvése húzódik meg, hogy biztonságot találjon, kontrollálni tudja helyzetét, érzelmi megerősítést kapjon, vagy megerősítse identitását. Ha felismerjük a kliens szükségleteit, és figyelmet fordítunk azok kielégítésére, megelőzhetjük a zavaró viselkedés megjelenését. E preventív megközelítés alapfeltevése az, hogy a problémás viselkedés nem következik közvetlenül a kognitív károsodásból. Ehelyett azt láthatjuk, hogy a kognitív károsodással küszködő személy szükségleteit a környezet nehezebben ismeri fel, és nem nyújt megfelelő támaszt. Rendszerint a kliens erőfeszítéseket tesz arra, hogy boldoguljon a feszültséget kiváltó helyzetekkel, de ez sokszor ütközik a gondozó környezet szabályaival, elvárásaival, és konfliktus keletkezik, rontva azt a bizalmi kapcsolatot, amely nélkül nincs hatékony gondozás. A méltóság és bizalom elvesztése súlyosan érinti a gondozás munkáját, és megnehezíti a gondozó tevékenységét is. Gyakran azoknál a gondozottaknál, akik a feszültségre nem reagálnak zavaró viselkedéssel, nem is ismerjük fel a frusztráló szükségleteket.