Feuer Mária, Nagy Krisztina

Humán szakosok gyakorlati kézikönyve


Közoktatási intézmények

Óvoda
  • működik-e a településen óvoda,
  • ha nem, miért nem,
  • szeretnék-e, hogy legyen óvoda,
  • milyen akadályai vannak ennek,
  • hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
  • ha van, hány óvoda működik,
  • melyikben hány csoport van,
  • hány férőhellyel,
  • ha több óvoda működik, van-e és milyen különbség köztük,
  • csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
  • hány óvodáskorú gyermek él a településen,
  • mekkora az óvodai férőhelyek száma a településen élő óvodáskorú gyerekek számához viszonyítva,
  • mi jellemzi az intézmény férőhely-kihasználtságát,
  • van-e várólista,
  • ha nem tudnak minden jelentkezőt felvenni, minek az alapján választják ki a bekerülőket,
  • van-e olyan ok, kizáró tényező, ami miatt nem vesznek fel valakit,
  • a fogyatékos gyermekek ellátását hogyan oldják meg,
  • az óvodá(k)ba beíratott gyermekek száma és megoszlása korcsoportok szerint,
  • hány és milyen szakember dolgozik az intézmény(ek)ben,
  • ki az intézmény(ek) fenntartója: önkormányzat, társulás, nonprofit szervezet: például kht., alapítvány, közalapítvány, egyéb: például társas vállalkozás, központi költségvetési intézmény,
  • önállóan vagy integráltan működik-e intézmény,
  • ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
  • ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
  • önálló gazdálkodású-e az intézmény,
  • kell-e a szülőknek térítési díjat fizetni,
  • ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
  • hányan részesülnek kedvezményben,
  • az intézmény milyen egyéb szolgáltatásokat biztosít,
  • ezeket a szolgáltatásokat kik vehetik, veszik igénybe,
  • kell-e ezekért a szolgáltatásokért külön térítési díjat fizetni,
  • tapasztalnak-e ezzel kapcsolatosan valamilyen problémát, nehézséget,
  • akadálymentesített-e az intézmény,
  • melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek az intézmény működését nehezítik,
  • mi jellemzi a gyermekek beiskolázását,
  • iskolaérettséggel, iskolaérettségi vizsgálattal kapcsolatosan tapasztalnak-e problémákat,
  • melyek azok az óvodában jelentkező problémák, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoz(hat)nak,
  • meg tudják-e oldani ezeket a problémákat,
  • hogyan,
  • dolgozik-e az óvodában szociális munkás,
  • miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
  • mi (lehetne) a feladata,
  • mi jellemzi a jelzőrendszerrel való együttműködést,
  • várható-e valamilyen változás a jövőben az intézmény működésével kapcsolatban,
  • van-e valamilyen terv az intézmény jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.
 
Általános iskola
  • működik-e a településen általános iskola,
  • ha nem, miért nem,
  • szeretnék-e, hogy legyen,
  • milyen akadályai vannak ennek,
  • hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
  • ha van, hány iskola működik,
  • melyikben hány osztály van,
  • hány gyerek jár egy osztályba,
  • ha több iskola van, van-e és milyen különbség köztük,
  • csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
  • hány iskoláskorú gyermek él a településen,
  • a fogyatékos gyermekek oktatását hogyan oldják meg,
  • az iskolá(k)ba beíratott gyermekek száma és megoszlása korcsoportok szerint,
  • hány pedagógus dolgozik az intézmény(ek)ben,
  • milyen más szakemberek dolgoznak az intézmény(ek)ben,
  • ki az intézmény(ek) fenntartója: önkormányzat, társulás, nonprofit szervezet: például kht., alapítvány, közalapítvány, egyéb: például társas vállalkozás, központi költségvetési intézmény,
  • ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
  • ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
  • önálló gazdálkodású-e az intézmény,
  • miért kell a szülőknek térítési díjat fizetni, például étkezés, tankönyv stb.,
  • ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
  • hányan részesülnek kedvezményben,
  • az intézmény milyen egyéb szolgáltatásokat biztosít,
  • ezeket a szolgáltatásokat kik vehetik, veszik igénybe,
  • kell-e ezekért a szolgáltatásokért külön térítési díjat fizetni,
  • tapasztalnak-e ezzel kapcsolatosan valamilyen problémát, nehézséget,
  • akadálymentesített-e az intézmény,
  • melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek az intézmény működését nehezítik,
  • mi jellemzi a gyermekeket a tankötelezettség teljesítésének szempontjából,
  • vannak-e és hányan magántanulók,
  • miért,
  • mi jellemzi a gyermekek továbbtanulását,
  • ezzel kapcsolatosan tapasztalnak-e problémákat,
  • melyek azok az iskolában jelentkező problémák, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoz(hat)nak,
  • meg tudják-e oldani ezeket a problémákat,
  • hogyan,
  • dolgozik-e az iskolában szociális munkás,
  • miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
  • mi (lehetne) a feladata,
  • mi jellemzi a jelzőrendszerrel való együttműködést,
  • várható-e valamilyen változás a jövőben az intézmény működésével kapcsolatosan,
  • van-e valamilyen terv az intézmény jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.
 
Nevelési tanácsadó
  • működik-e a településen nevelési tanácsadó,
  • ha nem, miért nem,
  • a településen élők hol (hány km távolságban) vehetnek igénybe nevelési tanácsadó által biztosított szolgáltatást,
  • jelent-e a távolság valamilyen nehézséget,
  • milyen szolgáltatásokat biztosít a nevelési tanácsadó,
  • kell-e ezek igénybevételéért térítési díjat fizetni,
  • hogyan lehet igénybe venni az intézmény szolgáltatásait: önként, valamilyen más intézmény vagy szakember javaslatára,
  • hány gyermeket látott el az intézmény az elmúlt évben,
  • hány és milyen szakember dolgozik a nevelési tanácsadóban,
  • az intézmény szolgáltatásainak biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
  • milyen a jelzőrendszerrel való együttműködés.

Humán szakosok gyakorlati kézikönyve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 437 1

A könyv a felsőoktatási humán képzésekben részt vevő, terepgyakorlatukat töltő, végzés előtt álló hallgatóknak szól, s ezen belül kiemelten a szociális munka szakos gyakornokoknak. Az egyetemi évek során abszolvált elméleti stúdiumok, szemináriumok és tantermi gyakorlatok után a hallgató belép leendő munkájának terepére, ahol elméleti tudását a mindennapi kliensellátás gyakorlatába kell transzformálnia. Ez a folyamat képzésének és képzettségének minőségi változását, tudásanyagának az eddigieknél lényegesen magasabb szintű alkalmazását követeli meg. A kötet széles körben tér ki a tereppel mint munkahellyel kapcsolatos feladatok, helyzetek, emberi kontaktusok és problémák elemzésére, majd a kliensekkel folytatott közvetlen tevékenységi formákat veszi górcső alá, részletekbe menő szempontrendszerek megadásával. Ezt követően áttekinti a szociálpolitikai ellátórendszer hazai elemeit. A zárófejezet az első interjú elkészítését és a gyakornok önsegítő mentálhigiénés munkáját tárgyalja. A könyvet nemcsak hallgatóknak, de az őket irányító szakembereknek, sőt a fiatal, pályakezdő kollégáknak is ajánljuk. S természetesen nem csupán a gyakorlati kliensellátásban hivatásukat teljesítő szociális munkások, szociálpedagógusok, hanem pszichológusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok, óvónők, tanárok, szociális asszisztensek is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/feuer-nagy-human-szakosok-gyakorlati-kezikonyve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave