Humán szakosok gyakorlati kézikönyve
Közoktatási intézmények
- működik-e a településen óvoda,
- ha nem, miért nem,
- szeretnék-e, hogy legyen óvoda,
- milyen akadályai vannak ennek,
- hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
- ha van, hány óvoda működik,
- melyikben hány csoport van,
- hány férőhellyel,
- ha több óvoda működik, van-e és milyen különbség köztük,
- csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
- hány óvodáskorú gyermek él a településen,
- mekkora az óvodai férőhelyek száma a településen élő óvodáskorú gyerekek számához viszonyítva,
- mi jellemzi az intézmény férőhely-kihasználtságát,
- van-e várólista,
- ha nem tudnak minden jelentkezőt felvenni, minek az alapján választják ki a bekerülőket,
- van-e olyan ok, kizáró tényező, ami miatt nem vesznek fel valakit,
- a fogyatékos gyermekek ellátását hogyan oldják meg,
- az óvodá(k)ba beíratott gyermekek száma és megoszlása korcsoportok szerint,
- hány és milyen szakember dolgozik az intézmény(ek)ben,
- ki az intézmény(ek) fenntartója: önkormányzat, társulás, nonprofit szervezet: például kht., alapítvány, közalapítvány, egyéb: például társas vállalkozás, központi költségvetési intézmény,
- önállóan vagy integráltan működik-e intézmény,
- ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
- ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
- önálló gazdálkodású-e az intézmény,
- kell-e a szülőknek térítési díjat fizetni,
- ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
- hányan részesülnek kedvezményben,
- az intézmény milyen egyéb szolgáltatásokat biztosít,
- ezeket a szolgáltatásokat kik vehetik, veszik igénybe,
- kell-e ezekért a szolgáltatásokért külön térítési díjat fizetni,
- tapasztalnak-e ezzel kapcsolatosan valamilyen problémát, nehézséget,
- akadálymentesített-e az intézmény,
- melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek az intézmény működését nehezítik,
- mi jellemzi a gyermekek beiskolázását,
- iskolaérettséggel, iskolaérettségi vizsgálattal kapcsolatosan tapasztalnak-e problémákat,
- melyek azok az óvodában jelentkező problémák, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoz(hat)nak,
- meg tudják-e oldani ezeket a problémákat,
- hogyan,
- dolgozik-e az óvodában szociális munkás,
- miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
- mi (lehetne) a feladata,
- mi jellemzi a jelzőrendszerrel való együttműködést,
- várható-e valamilyen változás a jövőben az intézmény működésével kapcsolatban,
- van-e valamilyen terv az intézmény jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.
- működik-e a településen általános iskola,
- ha nem, miért nem,
- szeretnék-e, hogy legyen,
- milyen akadályai vannak ennek,
- hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
- ha van, hány iskola működik,
- melyikben hány osztály van,
- hány gyerek jár egy osztályba,
- ha több iskola van, van-e és milyen különbség köztük,
- csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
- hány iskoláskorú gyermek él a településen,
- a fogyatékos gyermekek oktatását hogyan oldják meg,
- az iskolá(k)ba beíratott gyermekek száma és megoszlása korcsoportok szerint,
- hány pedagógus dolgozik az intézmény(ek)ben,
- milyen más szakemberek dolgoznak az intézmény(ek)ben,
- ki az intézmény(ek) fenntartója: önkormányzat, társulás, nonprofit szervezet: például kht., alapítvány, közalapítvány, egyéb: például társas vállalkozás, központi költségvetési intézmény,
- ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
- ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
- önálló gazdálkodású-e az intézmény,
- miért kell a szülőknek térítési díjat fizetni, például étkezés, tankönyv stb.,
- ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
- hányan részesülnek kedvezményben,
- az intézmény milyen egyéb szolgáltatásokat biztosít,
- ezeket a szolgáltatásokat kik vehetik, veszik igénybe,
- kell-e ezekért a szolgáltatásokért külön térítési díjat fizetni,
- tapasztalnak-e ezzel kapcsolatosan valamilyen problémát, nehézséget,
- akadálymentesített-e az intézmény,
- melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek az intézmény működését nehezítik,
- mi jellemzi a gyermekeket a tankötelezettség teljesítésének szempontjából,
- vannak-e és hányan magántanulók,
- miért,
- mi jellemzi a gyermekek továbbtanulását,
- ezzel kapcsolatosan tapasztalnak-e problémákat,
- melyek azok az iskolában jelentkező problémák, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoz(hat)nak,
- meg tudják-e oldani ezeket a problémákat,
- hogyan,
- dolgozik-e az iskolában szociális munkás,
- miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
- mi (lehetne) a feladata,
- mi jellemzi a jelzőrendszerrel való együttműködést,
- várható-e valamilyen változás a jövőben az intézmény működésével kapcsolatosan,
- van-e valamilyen terv az intézmény jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.
- működik-e a településen nevelési tanácsadó,
- ha nem, miért nem,
- a településen élők hol (hány km távolságban) vehetnek igénybe nevelési tanácsadó által biztosított szolgáltatást,
- jelent-e a távolság valamilyen nehézséget,
- milyen szolgáltatásokat biztosít a nevelési tanácsadó,
- kell-e ezek igénybevételéért térítési díjat fizetni,
- hogyan lehet igénybe venni az intézmény szolgáltatásait: önként, valamilyen más intézmény vagy szakember javaslatára,
- hány gyermeket látott el az intézmény az elmúlt évben,
- hány és milyen szakember dolgozik a nevelési tanácsadóban,
- az intézmény szolgáltatásainak biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
- milyen a jelzőrendszerrel való együttműködés.
Tartalomjegyzék
- Humán szakosok gyakorlati kézikönyve
- Impresszum
- Előszó
- I. A terep és a gyakornok
- II. Szempontrendszerek a gyakorlati munkához
- Bevezetés
- A települési, kerületi szociális ellátórendszer bemutatása
- A település, kerület szociodemogáfiai sajátosságai
- Helyi rendelet
- A településen, kerületben igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátási formák
- A településen, kerületben igénybe vehető személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
- A településen, kerületben a szociális és gyermekvédelmi alapellátások keretében igénybe vehető valamennyi szolgáltatás, intézmény működésével kapcsolatos szempontok
- A gyakornok reflexiói
- A település, kerület szociodemogáfiai sajátosságai
- Az intézmény bemutatása
- Általános adatok
- Az intézmény épülete, közvetlen környezete
- Az intézmény belső környezete
- Az intézmény általános működési feltételei
- Az intézmény dolgozói
- Az intézmény klienskörének általános jellemzői
- Az intézmény által nyújtott szolgáltatások
- Minőségbiztosítás
- Szakmai továbbképzés
- Kapcsolattartás más intézményekkel
- Intézményi tervek, problémák
- A gyakornok reflexiói
- Általános adatok
- A kliens nonverbális kommunikációjának megfigyelése
- A gyermek megfigyelése
- Az anamnézis felvétele
- Személyi adatok
- Jelenlegi probléma
- Családi anamnézis
- Egészségügyi anamnézis
- Környezeti anamnézis
- Szociális anamnézis
- A család bevételi forrásai
- A család kiadásai
- A szülőnek vagy gondviselőnek a gyermek életkorától függetlenül felteendő kérdések
- Terhességi anamnézis
- Szülési anamnézis
- Újszülöttkor (0–1 hó)
- Csecsemőkor (1 hó–1 év)
- Kisgyermekkor (1–3 év)
- Óvodáskor (3–6 év)
- Kisiskoláskor (6–10 év)
- Prepubertáskor (10–12 év)
- Pubertáskor (12–16 év)
- Ifjúkor (16–18–24 év)
- A gyakornok reflexiói
- Személyi adatok
- A családlátogatás megfigyelése
- A családlátogatás előzményei
- A család otthonának tágabb környezete
- A család otthonának közvetlen környezete
- A lakás általános jellemzői
- Az egyes helyiségek jellemzői
- Az egyes családtagok személyes élettere
- Az otthon levő családtagok
- A családdal folytatott beszélgetés
- A család szokásai
- A család baráti és szomszédsági kapcsolatai
- A család hivatalos kapcsolatai
- A családdinamika általános jellemzői
- A családdinamika speciális jellemzői
- A családlátogatás lezárása
- Szakmai javaslatok, megfontolások a további családgondozással kapcsolatban
- A gyakornok reflexiói
- A családlátogatás előzményei
- A beavatkozási terv kialakítása
- A segítő beszélgetés megfigyelése és dokumentálása
- A beszélgetés körülményei
- A beszélgetés kezdeményezése
- A beszélgetés célja a kliens szempontjából
- A beszélgetés során feltárt problémák
- A beszélgetést kiegészítő tevékenységek
- A beszélgetés dinamikája
- A kliens részvétele a beszélgetésben
- A beszélgetés lezárása
- A segítő benyomásai a beszélgetésről és az esetről
- A gyakornok reflexiói
- A beszélgetés körülményei
- A szociális csoportmunka megfigyelése
- Csoportszolgáltatások az intézményben
- Tárgyi feltételek
- Felkészülés a csoportfoglalkozásra
- A csoport formális elemeinek megfigyelése
- Csoporttörténések
- Interakciók a csoporttagok között
- Interakciók a csoportvezető és a tagok között
- A csoportmunka lezárása
- Csoportdinamikai jelenségek
- Az egyes tagok helye és szerepe a csoportban
- A csoportmunka összefoglalása
- A gyakornok reflexiói
- Csoportszolgáltatások az intézményben
- A hivatalos levél elkészítése
- Az esettanulmány elkészítése
- Az esettanulmány vázlata
- A klienssel való kapcsolatfelvétel
- Az esettel kapcsolatos előzetes tájékozódás
- Hivatalos feljegyzések áttekintése
- A család bemutatása
- A kliens bemutatása
- A probléma exponálása
- A családlátogatás eredményei
- A probléma megoldására tett kísérletek
- Elköszönés a családtól
- Az eset várható további alakulása
- Az eset összefoglalása és értelmezése
- A gyakornok reflexiói
- Az esettanulmány vázlata
- Bevezetés
- III. A szociálpolitikai ellátórendszer áttekintése
- Bevezetés
- A szociális ellátórendszer elemei Magyarországon
- A helyi szociálpolitikai ellátórendszer feltérképezése
- A település, kerület szociodemográfiai sajátosságai
- Helyi rendelet
- A településen, kerületben igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátási formák
- Közoktatási intézmények
- A gyermekvédelmi törvény által szabályozott, személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
- A szociális törvény által szabályozott, személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
- A település, kerület szociodemográfiai sajátosságai
- Bevezetés
- IV. Szöveggyűjtemény
- Bevezetés
- Szöveggyűjtemény az első interjúhoz
- A hallgatás művészete
- A meghallgatás
- A beszélgetéshelyzet kialakítása
- A kedvező munkalégkör kialakítása
- Az interjú
- A beszélgetés módszertani és pszichológiai vezetése
- A gyógyító beszélgetés folyamata
- Az exploráció
- Az interjúzás mint kutatási módszer
- Szöveggyűjtemény a gyakornok mentálhigiénés önsegítéséhez
- Munkahely és mentálhigiéné
- Az önmagunkhoz való viszony
- Érzelmi érettség
- Mire jó a szupervízió – és mire nem
- A szupervíziós kapcsolat megsértése
- Az indulatáttétel
- Segítő börtön
- Kiégés
- A flow
- Bevezetés
- IV. Az ellátások összefoglaló ábrái
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 437 1
A könyv a felsőoktatási humán képzésekben részt vevő, terepgyakorlatukat töltő, végzés előtt álló hallgatóknak szól, s ezen belül kiemelten a szociális munka szakos gyakornokoknak. Az egyetemi évek során abszolvált elméleti stúdiumok, szemináriumok és tantermi gyakorlatok után a hallgató belép leendő munkájának terepére, ahol elméleti tudását a mindennapi kliensellátás gyakorlatába kell transzformálnia. Ez a folyamat képzésének és képzettségének minőségi változását, tudásanyagának az eddigieknél lényegesen magasabb szintű alkalmazását követeli meg.
A kötet széles körben tér ki a tereppel mint munkahellyel kapcsolatos feladatok, helyzetek, emberi kontaktusok és problémák elemzésére, majd a kliensekkel folytatott közvetlen tevékenységi formákat veszi górcső alá, részletekbe menő szempontrendszerek megadásával. Ezt követően áttekinti a szociálpolitikai ellátórendszer hazai elemeit. A zárófejezet az első interjú elkészítését és a gyakornok önsegítő mentálhigiénés munkáját tárgyalja.
A könyvet nemcsak hallgatóknak, de az őket irányító szakembereknek, sőt a fiatal, pályakezdő kollégáknak is ajánljuk. S természetesen nem csupán a gyakorlati kliensellátásban hivatásukat teljesítő szociális munkások, szociálpedagógusok, hanem pszichológusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok, óvónők, tanárok, szociális asszisztensek is haszonnal forgathatják.
Hivatkozás: https://mersz.hu/feuer-nagy-human-szakosok-gyakorlati-kezikonyve//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero