Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon
1828 | 89 házas zsellér 16 házatlan zsellér | ||
8–9 10–11 14–15 21–22 28–29 35–36 | magyar hold magyar hold magyar hold magyar hold magyar hold magyar hold | 39 gazdaság 2 gazdaság 66 gazdaság 2 gazdaság 2 gazdaság 1 gazdaság | |
1846 | 74 házas zsellér 4 félházas zsellér 3 harmadházas zsellér 27 házatlan zsellér | ||
7–8 | magyar hold | 25 gazdaság | |
13–14 | magyar hold | 75 gazdaság | |
20–21 | magyar hold | 4 gazdaság | |
26–27 | magyar hold | 2 gazdaság | |
1868 | ½–l | magyar hold | 2 gazdaság |
1–1½ | magyar hold | 56 gazdaság | |
2–3 | magyar hold | 2 gazdaság | |
8–10 | magyar hold | 46 gazdaság | |
10–15 | magyar hold | 18 gazdaság | |
15–20 | magyar hold | 30 gazdaság | |
20–25 | magyar hold | 11 gazdaság | |
25–30 | magyar hold | 4 gazdaság | |
30–40 | magyar hold | 4 gazdaság | |
40–50 | magyar hold | 3 gazdaság | |
100–105 magyar hold | 1 gazdaság |
Tartalomjegyzék
- GAZDÁK ÉS ZSELLÉREK • GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK TÁPON
- Impresszum
- A KUTATÁS MÓDSZERE, FORRÁSAI, CÉLKITŰZÉSEI ÉS ELŐZMÉNYEI
- A VIZSGÁLT FALU – TÁP
- KISPARASZTI GAZDASAGOK
- KÖZÉPPARASZTI GAZDASÁGOK
- MÓDOS PARASZTI GAZDASÁG
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT GAZDASÁGA
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT FÖLDBIRTOKAINAK MOZGÁSA (1909–1959)
- A Pőcze Pál vezette gazdaság földbirtokai az 1909. évi állapotok szerint
- Az 1909-ben Pőcze Pál és felesége birtokában lévő ingatlanok tulajdonviszonyában, művelési rendjében történt változások 1939-ig
- A Pőcze Bálint vezette gazdaság földbirtokai az 1939. évi állapotok szerint
- Az 1909-es és az 1939-es földbirtokállapotokban történt változások, melyek nem szerepeltek az eddigi felsorolásokban
- A Pőcze Bálint és Vida László vezette gazdaságok földbirtokai az 1959. évi állapotok szerint
- A birtokívekről leolvasott földmozgásokból levonható következtetések
- A Pőcze Pál vezette gazdaság földbirtokai az 1909. évi állapotok szerint
- VIDA LÁSZLÓ ÉS APÓSA, PŐCZE BÁLINT GAZDASÁGA
- A GAZDASÁGOK INGATLANAI
- A GAZDASÁGOK IGAEREJE ÉS GAZDASÁGI FELSZERELÉSE
- MUNKAERŐ
- ÖNELLÁTÁS – ÁRUTERMELÉS
- GAZDÁLKODÁS TÁPON A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN • Gazdálkodási minták és az értékrend továbbélése
- ÖSSZEGZÉS
- IRODALOM
- KÉPMELLÉKLET
- DOKUMENTUMOK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 557 6
A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat. Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei. Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.
Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero