Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet
Az algoritmikus gondolkodás szintjei | Logikai műveletek, gondolkodásmódok |
1. Már ismert algoritmus alkalmazása adott problémára. | 1. Deduktív gondolkodás: általános és igaznak elfogadott tételből kiindulva lépések sorozatán át való eljutás az egyedihez. |
Például: ismert tétel a főnév fogalma, ebből kiindulva állapítható meg, hogy az alma szó valóban rendelkezik a fogalmat jellemző valamennyi tulajdonsággal (lexikális jelentés, mondatbeli szerep, toldalékolhatóság), tehát az alma is főnév. | |
2. Algoritmus megalkotása: a problémamegoldás során felismert szabályszerűség, amely mások számára is értelmezhető formában rögzítésre kerül. | 2. Induktív gondolkodás: egyedi esetekből kiindulva, lépések sorozatán át való eljutás az általánosként elfogadott tételhez. |
Például: az alma, körte, szilva szavak grammatikai tulajdonságainak megállapítása során jutunk el a főnév fogalmának meghatározásához. | |
3. Algoritmusok feltárása: hasonló probléma felismerése esetén a már ismert algoritmus tudatos alkalmazása (szükség esetén módosított formában). | 3. Analogikus gondolkodás: két vagy több adat, jelenség közötti egyezés vagy hasonlóság bizonyos tulajdonságokban, amely alapja lesz más tulajdonságokban, struktúrákban való egyezésnek vagy hasonlóságnak. |
Például: az alma, piros, reggel szavak tulajdonságainak megállapítása alapján jutunk el a névszó fogalmának meghatározásához. Ilyen irányú gondolkodást vár el a 2018–19-es OKTV-feladatlap 5. feladata is. | |
4. Algoritmusok módosítása, összekapcsolása, rugalmas átalakítása. | 4. Kreatív – hipertextes – hálózatos gondolkodás: kreatív, innovatív ötletek által mások megoldásaitól különböző, egyedi megoldások a feltárt problémá(k)ra. |
Például: az alma szó történeti vizsgálata; vagy az alma és – a szlengszóként ismert, illetve az Nszt. és az ÉKsz.2 által argónak minősített – almás ’nincs; érdektelen, tárgytalan, érvényét vesztett; gyanúsan kétes, bizonytalan’ közötti összefüggések feltárása (vö. Zolnai 1952, 1953, ÉKsz.2, ÉrtSz+, Nszt.). |
Tartalomjegyzék
- Nyelv, kultúra, identitás IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet
- Impresszum
- A főszerkesztők előszava
- NYELVHASZNÁLAT, SZOCIOLINGVISZTIKA
- ALKALMAZOTT NÉVTAN MŰHELY
- Onomasztikai terminusok egy korszerű közoktatási magyar nyelv tankönyvben – Kecskés Judit –
- A szentek neve mint politikai-ideológiai eszköz – Slíz Mariann –
- Asszonynév, család és identitás összefüggései a XXI. század elején – Baranyiné Kóczy Judit –
- Közszóvá vált tulajdonnevek a börtönszlengben – Takács Judit –
- Irodalmi művek tulajdonneveinek fordítása: német–magyar esettanulmány – Szilágyi-Kósa Anikó –
- Írói névadás – fordítói kihívások Terry Pratchett Korongvilága neveinek példáján – Farkas Tamás –
- Névgenerátorok az üzleti életben – Bölcskei Andrea –
- ALKALMAZOTT NYELVTÖRTÉNET: ELMÉLET ÉS ALKALMAZÁS, NYELVTÖRTÉNET ÉS OKTATÁS MŰHELYEK
- Hasznos nyelvtörténet? Bevezetés az alkalmazott nyelvtörténetbe – Szentgyörgyi Rudolf –
- Az alkalmazott nyelvészet és az elméletek – Kugler Nóra –
- Az alkalmazott nyelvtörténet lehetséges funkcionális nyelvelméleti hátteréről Anonymus helynevei kapcsán – Bátori Gyopárka –
- Honnan származik a tő és a toldalék fogalma a magyarban? – Vladár Zsuzsa –
- A magyarországi latin kiejtés és annak vizsgálata a nyelvtörténet segítségével – Korompay Eszter –
- Miért nehéz a nyelvtörténet? – Tóth Etelka –
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 538 5
A tanulmánykötet a XXVII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson elhangzott előadások írott, lektorált változatát tartalmazza a „nyelv, kultúra, identitás” témaköréhez kapcsolódva; egyúttal betekintést nyújt az alkalmazott nyelvészet legújabb kutatási eredményeibe. A könyvben a szociolingvisztika és nyelvhasználat, az alkalmazott névtan és az alkalmazott nyelvtörténet területére eső tanulmányok olvashatók.
Hivatkozás: https://mersz.hu/nyelv-kultura-identitas-4-szociolingvisztika-nevtan-nyelvtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero