MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Thermographia Budensis
3
Balneorum Budensium, Aquarum Thermarum Budensium: A budai fürdőforrások már a magyarok Dunán való átkelése előtt ismertek lehettek. A területen a bronzkori, majd vaskori hallstatti és La Tène-i kultúrákon, a pannon-illír, kelta, eraviszkusz időkön át a rómaiak megjelenésig használhatták az itt lévő forrásokat. Első elnevezésüket időszámításunkhoz köthetjük. Claudius császár (Kr. e. 10–Kr. u. 54, uralkodása Kr. u. 41–Kr. u 54) óta nevezték e forrásokat elhelyezkedésük szerint Aquae calidae superiores et inferioresnek. Rómaiaknak köszönhetjük az első gyógyulást méltató említésüket az Esztergomban őrzött – Pusztamaróton megtalált –, de minden bizonnyal Aquincumból odakerült Commodus Orpitianus Pannonia propraetora (helytartó) „Nymphis Medicis” oltárkövén. Alexander Severus császár (222–235) idején a II. légió itteni területén kisebb fürdőről történik említés, míg II. Claudius (268–270) császár már nagyobb fürdő vagyis thermarum épül. Ma már tizennyolc aquincumi fürdőt ismerünk, és húsz császár aquincumi látogatásáról van említés! Első írásos emlékünk a magyarok és budai fürdők találkozásáról Anonymus Gesta Hungarorumában olvasható: „Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig.” A Szent Margit legenda szerint, Erzsébet kórháza (ispitálya) az alhévizeknél volt: „Ismét vala egy ifjú, ki lakozik Szent Erzsébet asszonynak ispitályában Szent Gellért hegye alatt, mely hegy azért mondatik Szent Gellért hegyének, mert régen a hegynek alatta öletett volt meg Szent Gellért, a kegyetlen kemény pogány magyaroktól.”A vegyesházi uralkodó Róbert Károly (1308–1342) alatt 1322-ben jegyzik fel Georgius Balneator (magyarul Fördős, Feredős vagy Fürdős György) nevét mint felhévízi lakos szőlő- és háztulajdonosét. Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) és Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodása alatt épült új budai királyi fürdő valahol a mai Rácfürdő területén, környékén lehetett, de nagy része megsemmisült az ottomán hódoltság alatt. Első külföldi írásos híradás a budai gyógyvizekről Bertrandon de la Brocquiére II. Fülöp burgundi herceg tanácsosának és első lovászának 1432-ben tett utazása leírásából ismert.
Tartalomjegyzék
- THERMOGRAPHIA BUDENSIS
- Impresszum
- Előszó
- Laurentius Stocker: Thermographia Budensis (1721)
- Budai hévíztan (1721)
- A szerző előszava az Olvasóhoz
- Tartalomjegyzék
- I. fejezet. A források eredete általában
- II. fejezet. Az ásványvizek vagy gyógyvizek eredete
- III. fejezet. A sós magnetikus föld
- IV. fejezet. A hévizek heve
- V. fejezet. Az ásványvizek hatásainak állandósága
- VI. fejezet. Az univerzális, központi földi és légi szellemerőről vagy sóról
- VII. fejezet. Buda, eredete, alapítója, kora, helyzete és a helyzetéből fakadó előnyök
- VIII. fejezet. A budai fürdők eredete, elnevezései, száma, fekvése és állapota a régi időkben
- IX. fejezet. A mai időkben is fönnmaradt budai gyógyfürdők, fekvésük, számuk, forrásaik kora és egyéb megjegyzésre méltó dolgok
- X. fejezet. A budai gyógyvizek ásványairól tett általános megfigyelések, alkotórészeik különválasztása párologtatással, lepárlással, rothasztással, kalcinációval és egyéb vegyi és mechanikus műveletekkel
- XI. fejezet. Az egyes fürdők ásványairól egyedileg
- XII. fejezet. Az említett ásványi anyagok előzetes meglétéről gyógyvizeinkben
- XIII. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok hatásai és természete, különbsége és gyógyereje
- XIV. fejezet. A gyógyvizeinket alkotó ásványok keverékei és kombinációi
- XV. fejezet. Összefoglaló a gyógyvizek hatásairól
- XVI. fejezet. Mit kell figyelembe venni a gyógyvizek módszeres külsődleges használatával kapcsolatban
- XVII. fejezet. A hévizek módszeres belső használata, avagy a gyógyvízivás
- XVIII. fejezet. A nedves borogatás (embrocha) vagy a csepegtetés (stillicidium), a gőzfürdő (laconicum), a klistély (injectio) és a feketeiszap-pakolás
- XIX. fejezet. A fürdőben és az ivóvízkúra közben tapasztalható tünetek
- XX. fejezet. A fürdőzőkre vonatkozó diétás előírások
- XXI. fejezet. Rövid figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy a kúra teljes tartama alatt mire kell ügyelni
- I. fejezet. A források eredete általában
- Tanulmány Laurentius Stocker 300 éve megjelent Thermographia Budensis című könyvéhez • Bálint Péter Vince–Magyar László András–Mádlné Szőnyi Judit–Tömpe Péter–Bálint Géza
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 734 1
Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
