Thermographia Budensis
Tartalomjegyzék
- Nemzetközi szervezetek és intézmények
- Impresszum
- Előszó
- I. Nemzetközi szervezetek és intézmények
- I. Nemzetközi szervezetek: történeti áttekintés
- 1. A nemzetközi szervezetekről általában
- 2. Az államközi együttműködés elméletére, valamint az együttműködés szervezeti kereteire vonatkozó elképzelések rövid történeti áttekintése
- 3. A nemzetközi konferenciák rendszere és hatásuk a nemzetközi szervezetek kialakulására és működésére
- 4. A globális és regionális együttműködés fellendülése az 1945 utáni világban
- 5. Az Észak–Dél konfrontáció és a gazdasági fejlődés kihívásai
- 6. Intézményes válaszok az 1970-es évek gazdasági, monetáris és energiaválságaira
- 7. A multilateralizmus szövetének gyengülése és új nemzetközi problémák az 1980-as években
- 8. A régi és új nemzetközi szervezetek előtt álló feladatok a hidegháború végétől a XXI. század első éveiig
- 9. A nemzetközi szervezetek elmélete
- II. A nemzetek szövetsége
- 1. A Nemzetek Szövetsége létrejöttének történelmi körülményei és tagsága
- 2. Az Egyezségokmány legfontosabb rendelkezései a béke és a biztonság fenntartása érdekében
- 3. Az Egyezségokmány rendelkezései a leszerelés, a mandátumrendszer, a kisebbségvédelem és a nemzetközi együttműködés egyéb kérdéseiről
- 4. A Nemzetek Szövetségének szervei
- 5. A Nemzetek Szövetsége tevékenységének értékelése
- III. A nemzetközi szervezetek fogalma, hatásköre és résztvevői
- IV. A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok
- 1. A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk
- 2. A nemzetközi szervezetek eljárási szabályai. Az ügyrend
- 3. A nemzetközi szervezetek határozatai és a döntéshozatal
- 4. A nemzetközi szervezetek titkársága. A nemzetközi „közszolgálat” (international civil service)
- 5. A szervezetek költségvetése és a tagdíj-hozzájárulás
- V. A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere
- VI. A nemzetközi konferenciák és szervezetek szerepe a nemzetközi jog alapelveinek létrehozásában és fejlesztésében
- 1. Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai
- 1.1. Az államok szuverén egyenlőségének elve
- 1.2. A beavatkozás tilalma
- 1.3. A nemzetközi viták békés rendezése
- 1.4. Az erőszak tilalma
- 1.5. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése
- 1.6. Az államok közötti együttműködés
- 1.7. A népek önrendelkezésének elve
- 1.8. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve
- 1.9. A határok sérthetetlenségének és az államok területi épségének elve
- 1.10. A Párizsi Charta az új Európáért
- 1.1. Az államok szuverén egyenlőségének elve
- 2. Az alapelvek katalógusa a Helsinki Záróokmány szerint
- 3. Az alapelvek értéktartalma és egymáshoz való viszonyuk: dilemmák és kilátások
- 1. Az alapelvek kialakulásának és tartalmi fejlődésének főbb állomásai
- VII. A nemzetközi bíróságok és választott bíróságok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban. Vitarendezés a nemzetközi szervezeteken belül
- 1. Az államok közötti viták békés rendezése nemzetközi intézmények segítségével
- 2. A választott bíráskodás intézményei. Az Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration)
- 3. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága (International Court of Justice)
- 4. A nemzetközi büntetőbíráskodás és a nemzetközi humanitárius jog
- 4.1. A nemzetközi büntetőjog létrejötte
- 4.2. A nemzetközi humanitárius jog
- 4.3. Az ad hoc büntető törvényszékek
- 4.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court)
- 4.5. Nemzetközi segédlettel működő büntetőtörvényszékek (Sierra Leone, Kambodzsa, Kelet-Timor, Koszovó, Bosznia és Hercegovina, Libanon)
- 4.1. A nemzetközi büntetőjog létrejötte
- 5. A tengerjogi viták rendezésének fórumai
- 6. A regionális bíróságok
- 7. A nemzetközi szervezetek adminisztratív bíróságai: ENSZ, ILO, Világbank, IMF
- 8. A ténymegállapító bizottságok
- 1. Az államok közötti viták békés rendezése nemzetközi intézmények segítségével
- VIII. Az Egyesült Nemzetekről általában
- IX. Az ENSZ működésének néhány alapvető kérdése (Közgyűlés, Biztonsági Tanács, békefenntartás)
- 1. Az ENSZ Közgyűlése
- 2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa
- 3. Az ENSZ békefenntartó tevékenysége
- 3.1. A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői
- 3.2. A békefenntartó tevékenység „első generációja”
- 3.3. A békefenntartó tevékenység „második generációja”
- 3.4. A békefenntartó tevékenység „harmadik generációja”
- 3.5. Magyarország a nemzetközi békefenntartásban
- 3.6. A békefenntartó tevékenység pénzügyi fedezete
- 3.7. A békefenntartó tevékenységgel kapcsolatos fejlemények a 90-es évektől 2010-ig
- 3.1. A békefenntartó tevékenység kialakulása, háttere és főbb jellemzői
- X. Az Egyesült Nemzetek tevékenysége gazdasági, szociális és más fontos területen
- 1. Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC)
- 2. A Gazdasági és Szociális Tanács kapcsolt szervezetei
- 3. Az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei
- 3.1. A szakosított intézményekről általában
- 3.2. Egyes szakosított intézményekről bővebben
- 3.2.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO)
- 3.2.2. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agricultural Organisation – FAO)
- 3.2.3. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO)
- 3.2.4. A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF)
- 3.2.4.1. A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és céljai
- 3.2.4.2. A Nemzetközi Valutalap tevékenységének elemzése
- 3.2.4.3. A Nemzetközi Valutaalap szervezeti felépítése
- 3.2.4.4. A Nemzetközi Valutaalap tevékenysége
- 3.2.4.5. A Nemzetközi Valutaalap és a tervezett reformok
- 3.2.4.6. A Nemzetközi Valutaalap és a 2008–2009. évi globális pénzügyi válság
- 3.2.4.1. A Nemzetközi Valutaalap létrejötte és céljai
- 3.2.5. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Világbank (International Bank for Reconstruction and Development – IBRD)
- 3.2.6. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation – IFC)
- 3.2.7. A Nemzetközi Fejlesztési Társulás (International Development Association – IDA)
- 3.2.8. A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA)
- 3.2.1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO)
- 3.1. A szakosított intézményekről általában
- XI. Kollektív biztonság a XXI. században. Az ENSZ reformja
- 1. Két évszázad határán
- 2. A nemzetközi béke és biztonság ellen irányuló fenyegetések
- 3. Az erőszak alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban
- 4. Az ENSZ intézményi reformja
- 1. Két évszázad határán
- XII. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)
- 1. A Szövetség alapvető elvei és feladatai a Washingtoni Szerződés szerint
- 2. A NATO legfontosabb intézményei
- 2.1. Az Észak-atlanti Tanács (North-Atlantic Council – NAC)
- 2.2. A Védelmi Tervező Bizottság (Defence Planning Committe – DPC)
- 2.3. Atomtervező Csoport (Nuclear Planning Group – NPG)
- 2.4. Főtitkár, Titkárság (Secretary General, International Secretariat)
- 2.5. Katonai Bizottság (Military Committee – MC)
- 2.6. Bizottságok és ügynökségek
- 2.7. Parancsnokságok
- 2.8. Euro-atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic Partnership Council – EAPC)
- 2.1. Az Észak-atlanti Tanács (North-Atlantic Council – NAC)
- 3. A Szövetség az 1990-es években
- 4. A NATO az 1999. évi washingtoni csúcsértekezlet döntéseinek fényében
- 5. A NATO–Oroszország Tanács
- 6. A NATO–Ukrajna és a NATO–Grúzia Bizottság
- 7. A NATO jelenlegi helyzetével (2010–11) kapcsolatos főbb kérdések
- 8. A NATO és Magyarország
- 1. A Szövetség alapvető elvei és feladatai a Washingtoni Szerződés szerint
- XIII. Az Európai Unió
- 1. Az Európai Unió történeti előzményei
- 2. Az Európai Unió intézményei
- 2.1. Az Európai Tanács (European Council – EC)
- 2.2. A Tanács/Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers of the European Union)
- 2.3. Az Európai Parlament
- 2.3.1. Az Európai Parlament összetétele
- 2.3.2. Az Európai Parlament feladat- és hatásköreinek változása a Lisszaboni Szerződés alapján
- 2.3.2.1. Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban
- 2.3.2.2. A Parlament megnövekedett szerepe a komitológiai eljárásban
- 2.3.2.3. A Parlament ellenőrzési, konzultációs, véleményezési jogkörei
- 2.3.2.4. Az Európai Parlament és a költségvetés
- 2.3.2.5. Nemzetközi megállapodások megkötése
- 2.3.2.1. Az Európai Parlament szerepének változása a döntéshozatali folyamatban
- 2.3.1. Az Európai Parlament összetétele
- 3. Az Európai Bizottság (European Commission)
- 4. A közösségi jog
- 5. Az Európai Bíróság (European Court of Justice)
- 6. Számvevőszék (Court of Auditors)
- 7. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee)
- 8. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions)
- 9. Az EIB-csoport
- 10. A Gazdasági és Pénzügyi Unió intézményei és fejlődése
- 11. Az Európai Biztos (European Ombudsman)
- 12. Európai Adatvédelmi Felügyelő (European Data Protection Supervisor – EDPS)
- 13. Az Európai Unió ügynökségei
- 14. Intézményközi testületek
- XIV. Az ENSZ-családon kívüli nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi szervezetek
- 1. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade – GATT)
- 2. Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO)
- 3. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Co-operation and Development – OECD)
- 4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development – EBRD)
- 5. Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS)
- 6. Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (The North-American Free Trade Agreement – NAFTA)
- 7. Andesi Közösség (Andean Community – AC)
- 8. Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC)
- 9. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement – CEFTA)
- I. Nemzetközi szervezetek: történeti áttekintés
- II. Regionális szervezetek
- XV. Az Európán kívüli regionális szervezetek
- XVI. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)
- 1. Előzmények
- 2. A Helsinki Záróokmány
- 3. Az 1989–1990-ben bekövetkezett változások
- 4. Az átmenet évei: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet intézményesülése
- 5. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szervei
- 5.1. Csúcstalálkozók (Summit Meetings)
- 5.2. Felülvizsgálati Találkozók (Review Conferences)
- 5.3. Miniszteri Tanács (Ministerial Council)
- 5.4. Vezető Tanács (Council of Senior Officers)
- 5.5. Állandó Tanács (Permanent Council)
- 5.6. Biztonsági Együttműködési Fórum (Forum for Security Cooperation)
- 5.7. Elnök (Chairman-in-Office)
- 5.8. Főtitkár, Titkárság
- 5.9. Nemzeti Kisebbségi Főbiztos (High Commissioner on National Minorities)
- 5.10. Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (Office for Democratic Institutions and Human Rights)
- 5.11. Média Szabadságának Megbízottja (Representative on Freedom of the Media)
- 5.12. Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly)
- 5.13. Békéltető és Választott Bíróság (Court of Conciliation and Arbitration)
- 5.14. Az EBESZ a különböző képviseletei révén a következő földrajzi területeken fejt ki aktivitást (ahány misszió, annyi mandátum)
- 5.1. Csúcstalálkozók (Summit Meetings)
- 6. Az EBESZ szerepének és tevékenységének értékelése
- 7. Az EBESZ csúcsértekezlet
- 1. Előzmények
- XVII. Az Európa Tanács
- 1. Az Európa Tanács megalakulásának története
- 2. Az Európa Tanács Statútumának elfogadása és legfontosabb rendelkezései
- 3. Az Európa Tanács taglétszámának növekedése és a tagfelvételi eljárás
- 4. Az Európa Tanács intézményei és működése
- 4.1. A Miniszteri Bizottság: a legfőbb döntéshozó szerv
- 4.2. A Parlamenti Közgyűlés szerepe és működése
- 4.3. Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa
- 4.4. Emberi Jogok Európai Bírósága
- 4.5. Emberi jogi biztos
- 4.6. A főtitkár
- 4.7. Az Európa Tanács Nemzetközi Nem Kormányzati Szervezetek konferenciája (INGOs)
- 5. Az Európa Tanács együttműködése más nemzetközi szervezetekkel
- 6. Magyar vonatkozások
- 6.1. A tagság általános politikai céljai
- 6.2. Magyarország megítélése az Európa Tanácsban
- 6.3. Eljárások Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál
- 6.4. Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság jelentései (Velencei Bizottság)
- 6.1. A tagság általános politikai céljai
- 1. Az Európa Tanács megalakulásának története
- XVIII. Nemzetközi együttműködés és szervezetek a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelme és a humanitárius segítségnyújtás területén
- 1. Bevezetés – alapfogalmak
- 2. A humanitárius jog érvényesítésének és alkalmazásának szervezeti keretei
- 3. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Nemzetközi Mozgalma
- 4. Humanitárius segítségnyújtás az ENSZ rendszerében
- 5. A menekültek nemzetközi védelme és segélyezése
- 5.1. Történelmi visszapillantás
- 5.2. A menekültek nemzetközi jogi védelemének kialakulása 1921–1947
- 5.3. UNHCR (United Nations High Commissioner for Refugees – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága)
- 5.4. UNRWA (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees in the Near East) Az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten
- 5.1. Történelmi visszapillantás
- 6. Migráció
- 7. Új fejlemények a fegyveres összeütközések áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében
- 1. Bevezetés – alapfogalmak
- XIX. A nemzetközi együttműködés egyes fórum jellegű, illetve partikuláris, zárt formái
- 1. A Brit Nemzetközösség (Commonwealth) története
- 2. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma (Non-Aligned Movement – NAM)
- 3. Független Államok Közössége (FÁK)
- 4. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC)
- 5. A Hetvenhetek Csoportja (G-77)
- 6. A Húszak Csoportja (G-20)
- 7. Északi Tanács (Nordic Council – NC)
- 8. Balti-tengeri Államok Tanácsa (Council of the Baltic Sea States – CBSS)
- 9. A közép- és kelet-európai térség
- 10. Nemzetközi folyami bizottságok
- 10.1. Bevezetés
- XX. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek
- 1. Az NGO-k kialakulása
- 2. Az NGO-król általában
- 3. A nem kormányzati szervezetek főbb kategóriái
- 3.1. Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén
- 3.2. A politikai pártok szövetségei
- 3.3. Európai mozgalmak, egyesülések
- 3.4. Érdekvédelmi szervezetek
- 3.5. Vallási (egyházi) hátterű szervezetek
- 3.6. Nemzetközi jogi kérdésekkel foglalkozó és emberi jogi szervezetek
- 3.7. Környezetvédelmi szervezetek
- 3.8. Orvosi-egészségügyi segélyszervezetek
- 3.9. Antiglobalista mozgalmak
- 3.10. Az NGO-k fejlesztésére és erősítésére alakult nemzetközi nem kormányzati szervezetek
- 3.1. Szervezetek a biztonságpolitika, a leszerelés, a tudományos kutatás és a fegyverzetkorlátozás területén
- 1. Az NGO-k kialakulása
- XXI. A nemzetközi szervezetek jelene és feladataik a jövőben
- MELLÉKLETEK
- 1. melléklet Nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája
- 2. melléklet Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a Nemzetközi Bíróság Alapszabályai
- 3. melléklet ENSZ ORGANIGRAM
- 4. melléklet Az Egyesült Nemzetek tagállamai (2011. július)
- 5. melléklet A Nemzetközi Bíróság fontosabb ítéletei
- 6. melléklet A Római Statútum egyes fontosabb rendelkezései (1–8. cikk)
- 7. melléklet Az Egyesült Nemzetek békefenntartó missziói (2011. június 1.)
- 8. melléklet A VILÁGBANK SZERVEZETI RENDSZERE
- 9. melléklet IMF ORGANIGRAM
- 10. melléklet A NATO Tagállamai (28)
- 11. melléklet Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. Április 4.
- 12. melléklet NATO ORGANIGRAM
- 13. melléklet Multilaterális fegyverzetellenőrzési megállapodások, exportellenőrzési rendszerek és leszerelési fórumok
- 14. melléklet EBESZ ORGANIGRAM
- 15. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 56 tagországa
- 16. melléklet Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet missziói
- 17. melléklet AZ EURÓPA TANÁCS 1949. május 5-én, Londonban aláírt és az Európa Tanács Főtitkárának 1951. május 22-i, 1951. december 18-i, 1953. május 4-i, 1958. május 30-i, 1961. november 3-i, 1963. május 6-i, 1965. május 24-i, 1970. október 14-i, 1971. február 17-i, 1974. december 9-i, 1976. október 2-i, 1978. január 9-i, 1978. január 20-i, és 1978. november 27-i jegyzőkönyvei szerint módosított ALAPSZABÁLYA
- 18. melléklet Az Európa Tanács Tagállamai (2011. május)
- 19. melléklet A Commonwealth tagállamai (53 tagállam) (2011)
- 20. melléklet DUNA BIZOTTSÁG ORGANIGRAMJA
- 21. melléklet ALKALMAZOTT ANGOL RÖVIDÍTÉSEK
- 1. melléklet Nemzetközi szervezetek alapításának kronológiája
- IRODALOMJEGYZÉK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 734 1
Laurentius Stocker, Buda városának főorvosa 300 éve, 1721-ben jelentette meg latin nyelven a Thermographia Budensist (Budai hévíztan), mely az első, máig legteljesebb mű a budai hévizekről és gyógyfürdőkről. A könyv a kor tudományos színvonalán foglalja össze a budai hévizek hidrogeológiáját, fizikáját, kémiáját, biológiai hatásait és orvosi alkalmazását. Ez a kötet az eredeti, 1721-es kiadás facsimiléjét, 300 év után elkészült első magyar fordítását, a szerzőről és művéről készült tanulmányt tartalmazza Áder János köztársasági elnök úr előszavával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/stocker-thermographia-budensis//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero