Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


8.5. táblázat. Összefoglaló táblázat a nyelv humánspecifikus jellegéről és a fejlődési folytonosságról alkotott vélekedésekről
Veleszületettséget hirdető innátista érvek
Nem innátista, környezeti ingerekre építő interakcionista érvek
Nyelvi képességünk innát, velünk született.
A nyelvfeldolgozás nem innát képesség, hanem az egyedfejlődés során az agy és a nyelvi környezet interakciójának eredménye.
A nyelv kizárólag az emberi intellektus jellemzője, az emberi biológia része, mivel az emberi agyban direkt nyelvi feldolgozásra hivatott területek vannak születéstől fogva.
A nyelv elsajátításában nagyon fontos az emberi kultúra és környezet szerepe, vagyis hogy a gyermek hallja a nyelvet, valamint hogy a társalgás aktív résztvevője.
A nyelvi képességet nem tanuljuk, hanem magától kioldódik, ahhoz hasonlóan, ahogy egy kisgyermek megtanul járni. Emberi génjeinkben kódolt képességről van szó: a gyermek nyelvi hajlammal rendelkezik, mert eleve meglévő preferenciákkal születik (hang- és arcpreferencia), kérdezget, és már a produkciót megelőzően érzékeny a nyelvi struktúrára, szórendre (tehát vannak bizonyos elemi veleszületett nyelvtani képességei).
A nyelv elsajátítása társas és kulturális tanulás eredménye: „Óriások vállán állunk” (Tomasello, 2002).
Az emberi nyelv egy „régi részekből épített új gép”.
A nyelv egyedülálló képesség, sajátos fejlődési vonalat követ: nem levezethető az állati (főemlősökre jellemző) kommunikációból – nincs kontinuitás.
A nyelv levezethető lehet a főemlősök hangadásaiból (kontinuitás). Az emberi nyelv egy területáltalános képességeken (ritmus, dallamészlelés, sorrendiség, artikuláció) alapuló új adaptációja az emberi fajnak, s ez nem jelenti a fejlődési folytonosság megszakadását.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave