Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Elhatárolási problémák

Kötetünk szintaktikai irányultságából, s fejezetünk témájából következően az igenevek esetében is csak a hozzájuk mint régensekhez kapcsolódó vonzatstruktúrák s az ahhoz járuló szabad határozók szintaxisát érintő kérdéseket fogjuk vizsgálni. Nem tartjuk tehát feladatunknak az igenévképzőt tartalmazó nagyszámú lexikalizálódott egység vizsgálatát; ezek köréből csak egy-két fontosabb típusról teszünk majd utalásszerűen említést. A szinkrón rendszer szempontjából ezek nem tekintendők igeneveknek, valódi főneveknek és mellékneveknek kell tartanunk őket. A főnevekként lexikalizálódott igenevek (pl. író, daráló, törülköző, dugó, halott, felvágott stb.) főnév voltának felismerése általában nem jelent nehézséget, ezért a valódi igenevektől való elhatárolásuk kérdésével nem kell külön foglalkoznunk. Ugyanez áll az összetételekben elő- vagy utótagokként felfedezhető igenévi formákra is (csavarhúzó, falrengető, tolóajtó stb). Több körültekintést igényel az igenevek elkülönítése a lexikalizálódott szószerkezetek jelzői előtagjaitól (vágott virág, bontott tégla, ünneplő ruha), illetve a szabadon kombinálható melléknevektől, amelyek között találhatunk mind lexikalizálódottakat (pl. forró, hervadt, fáradt, repedt stb.), mind pedig produktívan képezhetőeket (megdöbbentő, megrázó, zománcozott, aranyozott, nyitott, festett, elvághatatlan, befesthetetlen, gyalulatlan, széthordatlan). Pontos kritériumrendszert ezekre az esetekre sem tudunk megadni, mindössze néhány jellemző különbséget említhetünk meg eligazításként:

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave