A kísérletben a kínai és a magyar explozívák produkcióját vizsgáltam kínaiul tanuló magyarok és kínai anyanyelvűek ejtésében. Mindkét nyelvet zöngésség szerinti kettős szembenállás jellemzi, azonban a magyar zöngés-zöngétlen párokkal szemben a kínai oppozíció kizárólag a zöngétlen tartományban valósul meg, és adott képzési helyen a beszédhangokat az aspiráció mértéke különbözteti meg egymástól. Ez azt jelenti, hogy a magyar anyanyelvűeknek a kínai explozívakontraszt produkciójakor az L1-ben meglévő kettős oppozíciót kell újrahangolniuk, és eltolniuk a fortis ejtés irányába egy olyan képzési jegy alkalmazásával (aspiráció), amely az anyanyelvben nem kontrasztív. A kísérletben a magyar és kínai lenis szegmentumok esetében a zárszakasz zöngés hányadának mértékét vizsgáltam. Ezzel szemben a magyar és kínai fortis beszédhangok esetében aspirációt mértem, amit a felpattanástól a kváziperiodikus zönge megjelenéséig eltelt időként határoztam meg. A kísérletben egyfelől a mandarin explozívák ejtését hasonlítottam össze három beszélői csoportban, azaz egy kezdő és egy haladó kínaiul tanuló magyar anyanyelvű csoport ejtésében, akik kínai alap- és mesterszakos egyetemista hallgatók voltak; illetve egy kínai anyanyelvű kontrollcsoport ejtésében. Emellett a magyar anyanyelvűek produkciójában összevetettem a kínai és magyar szegmentumok zönge%- és aspirációértékét is. Végezetül azt vizsgáltam, hogy az azonos zöngétlen aspirálatlan fonetikai kategóriába tartozó kínai és magyar explozívák az aspiráció mentén eltérnek-e egymástól. A kísérlet hipotézise az volt, hogy a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek a kínai aspirálatlan zöngétlen és aspirált zöngétlen explozívák produkciójában a magyar zöngésségi szembenállást jelenítik meg, vagyis a kínai zöngétlen aspirált (lenis) szegmentumokat a magyar zöngés aspirálatlan (lenis); míg a kínai aspirált zöngétlen (fortis) szegmentumokat a magyar zöngétlen aspirálatlan (fortis) szegmentumokkal helyettesítik. Továbbá a magyar beszélők magyar zöngétlen aspirálatlan (fortis) és a kínai beszélők kínai zöngétlen aspirálatlan (lenis) explozíváit összevetve nem vártam eltérést (H1). A következőkben röviden áttekintem az eredményekhez kapcsolódó következtetéseket a lenis (4.1.5.1. fejezet), fortis (4.1.5.2. fejezet), valamint a zöngétlen aspirálatlan kategóriába tartozó kínai és magyar explozívák összehasonlítását illetően (4.1.5.3. fejezet), majd ezt követően a 4.1.5.4. fejezetben egy összegzés keretein belül reflektálok arra, hogy a kapott eredmények megerősítik-e az értekezés alapjául szolgáló SLM-modellek predikcióit.