Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A bővítés íratlan szabályai

A szűkszavú írott szabályokat kiegészíti a csatlakozási tárgyalások gyakorlata: a kölcsönös álláspontok fejezetenkénti kidolgozása és cseréje, azután az Unió szabályaihoz való alkalmazkodás lépései, az átmeneti időszakok meghatározása.277 Ez a tárgyalási szakasz nem tipikus nemzetközi konfliktushelyzet, amely feloldásra vár, mivel a két fél célja azonos: a kérelmező ország be akar lépni, a másik fél, az Európai Unió – amely sok államból áll – be akarja őt fogadni. A vita csupán arról szól, hogy mikor, miként, mennyi idő alatt történik a felzárkózás az Unió meglévő szabályaihoz. Ezzel szemben élesebb konfliktusok forrása lehet az „osztozkodási” típusú tárgyalási rész, ahol termelési kvóták, támogatások, költségvetési be- és kifizetések újraosztásáról van szó az újabb taggal (tagokkal) bővülő körben. Ebben a szituációban nemcsak a felosztandó mennyiség vagy összeg módosul a bővülés miatt, hanem az aktorok száma is nő, sőt előfordul, hogy a pozíciók minősége is változik, például az új felállásban korábbi költségvetési donorból recipiens lesz. Az osztozkodás (újraosztás) változó összetételű és érdekű csoportos konfliktushelyzeteket eredményez, ami multilaterális tárgyalásokon nem ritkaság. Mindezek a lépések, ha nincsenek is kodifikálva, a nemzetközi és az uniós tárgyalási gyakorlat ismert szabályai szerint történnek, vagyis viszonylag pontosan kiszámíthatók. Létezik azonban az EU-bővítési feltételrendszernek egy teljességgel definiálatlan szegmense, amely csupán az elmúlt bővítések gyakorlatából hámozható ki, de a tények rendszerként állnak össze és kimondatlanul is következetes szándékot tükröznek.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave