Tartalomjegyzék

• AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJA
• Impresszum
• Előszó
• Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightELSŐ RÉSZ. AZ EURÓPAI UNIÓ A NEMZETKÖZI RENDSZERBEN
  • chevron_right1. Fejezet. Az Európai Unió mint nemzetközi aktor
    • chevron_right1.1. Az Európai Unió külkapcsolatainak jellemzői
      • 1.1.1. Új szereplő a nemzetközi rendszerben
      • 1.1.2. Az Európai Unió külpolitikája
      • 1.1.3. Integrációs előzmények
    • chevron_right1.2. A nemzetközi aktor az integrációelméletben
      • 1.2.1. Integrációelméleti iskolák
      • 1.2.2. Az integráció meghatározásának problémája
      • 1.2.3. A nemzetközi aktor a politikai elméletekben
    • chevron_right1.3. A nemzetközi aktor tulajdonságai
      • 1.3.1. Az Európai Unió hatása a külvilágra
      • 1.3.2. A külvilág hatása az Európai Unióra
      • 1.3.3. A nemzetközi aktor reagáló képessége
    • chevron_right1.4. Az Európai Unió funkciói a nemzetközi kapcsolatokban
      • 1.4.1. A gazdasági és katonai szövetség szétválása
      • 1.4.2. Az Európai Unió világgazdasági befolyása
      • 1.4.3. Az Európai Unó hatalma
  • chevron_right2. Fejezet. Az Európai Közösség nemzetközi elismerése
    • chevron_right2.1. Az Európai Közösség elismerésének sajátosságai
      • 2.1.1. Új típusú jogalany
      • 2.1.2. A nemzetközi elismerés változatai
      • 2.1.3. A nemzetközi elismerés önkéntessége
    • chevron_right2.2. Az Európai Unió diplomáciai képviselete
      • 2.2.1. Az aktív képviseleti jog
      • 2.2.2. A passzív képviseleti jog
    • chevron_right2.3. Az Európai Unió nemzetközi megállapodásai
      • 2.3.1. Eljárási szabályok
      • 2.3.2. A nemzetközi tárgyalások menete
      • 2.3.3. A megállapodások megkötése és jóváhagyása
    • chevron_right2.4. Az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek
      • 2.4.1. Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete
      • 2.4.2. Globális multilaterális szervezetek
      • 2.4.3. Európai és euroatlanti szervezetek
  • chevron_right3. Fejezet. Az Európai Unió jogi személyisége
    • chevron_right3.1. A nemzetközi szervezet mint jogalany
      • 3.1.1. Nemzetközi szervezetek jogi személyisége
      • 3.1.2. A jogi személyiség tartalma és korlátai
    • chevron_right3.2. Az integráció jogi személyiségének kérdései
      • 3.2.1. A jogi személyiség tárgyköre és terjedelme
      • 3.2.2. Az Európai Unió jogi személyisége
    • chevron_right3.3. A jogi személyiség kiterjesztő értelmezése
      • 3.3.1. Az Európai Unió „beleértett” hatásköre
      • 3.3.2. A „vegyes” nemzetközi hatáskör jelentősége
    • chevron_right3.4. Az Európai Unió jogi személyiségének fejlődése
      • 3.4.1. A Maastrichti Szerződés hiányosságai
      • 3.4.2. Az uniós hatáskörök fellazítása
      • 3.4.3. Az Európai Unió jogi személyiségének meghatározása
  • chevron_right4. Fejezet. Az Európai Unió nemzetközi hatásköre
    • chevron_right4.1. A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő hatáskör
      • 4.1.1. Származékos közösségi hatáskör
      • 4.1.2. A nemzetközi hatáskör forrásai
      • 4.1.3. Kifejezett hatáskör
    • chevron_right4.2. A párhuzamos hatáskör
      • 4.2.1. Az ERTA-ügy mint precedens
      • 4.2.2. A „beleértett” hatáskör
      • 4.2.3. Az általános rendelkezésekre alapított hatáskör
    • chevron_right4.3. A hatáskör pontosabb meghatározása
      • 4.3.1. A nemzetközi hatáskör értelmezése
      • 4.3.2. A hatáskörök kategóriái
• chevron_rightMÁSODIK RÉSZ. AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁNAK FEJLŐDÉSE
  • chevron_right5. Fejezet. A külpolitikai együttműködés célja és fokozatai
    • chevron_right5.1. A külpolitikai együttműködés kezdetei
      • 5.1.1. Biztonságpolitikai indítékok
      • 5.1.2. Az Európai Politikai Együttműködés
      • 5.1.3. A Koppenhágai és a Londoni Jelentés
    • chevron_right5.2. A közös kül- és biztonságpolitika szerződéses megalapozása
      • 5.2.1. Az Egységes Európai Okmány
      • 5.2.2. A Maastrichti Szerződés
      • 5.2.3. Folyamatos alkotmányozás
    • chevron_right5.3. A Lisszaboni Szerződés
      • 5.3.1. Kibővített külpolitikai eszköztár
      • 5.3.2. Megerősített intézmények
      • 5.3.3. Rugalmassági elemek
    • chevron_right5.4. A globális külpolitikai stratégia
      • 5.4.1. A globális stratégia tartalma
      • 5.4.2. A külső akció fő célkitűzései
      • 5.4.3. Regionális rendszerek együttműködése
  • chevron_right6. Fejezet. A kétszintű külpolitika működése
    • chevron_right6.1. Az uniós külpolitika komplexitása
      • 6.1.1. „Gazdasági óriás – politikai törpe”
      • 6.1.2. A külpolitikai cselekvés szintjei
      • 6.1.3. Erő, érdekek, identitás
    • chevron_right6.2. Az Unión belüli érdekharmonizálás
      • 6.2.1. Belső és külső konfliktuskezelés
      • 6.2.2. A tagállamok közötti interakció
      • 6.2.3. Az uniós intézmények szerepe
    • chevron_right6.3. A közös kül- és biztonságpolitika eszközei
      • 6.3.1. Működés Maastricht után
      • 6.3.2. Közös álláspontok és akciók
      • 6.3.3. A „szelíd erő”
    • chevron_right6.4. A közös külpolitika katonai aspektusai
      • 6.4.1. A biztonságpolitika jelentősége
      • 6.4.2. A Nyugat-Európai Unió szerepe
      • 6.4.3. Az EU és a NATO kapcsolata
  • chevron_right7. Fejezet. A nemzetközi kapcsolatok specifikus területei
    • chevron_right7.1. A közös kereskedelempolitika külpolitikai funkciói
      • 7.1.1. A kereskedelem politikai sajátosságai
      • 7.1.2. A kereskedelem mint politikai szankciók eszköze
      • 7.1.3. A kereskedelem mint külpolitikai eszköz
      • 7.1.4. A kereskedelempolitika hatása egyes gazdasági ágazatokban
    • chevron_right7.2. A Gazdasági és Monetáris Unió a nemzetközi kapcsolatokban
      • 7.2.1. A Gazdasági és Monetáris Unió nemzetközi dimenziói
      • 7.2.2. A Gazdasági és Monetáris Unió külkapcsolatai
      • 7.2.3. Az euróövezet nemzetközi képviselete
    • chevron_right7.3. A schengeni együttműködés külső dimenziói
      • 7.3.1. A schengeni együttműködés tartalma és résztvevői
      • 7.3.2. A Végrehajtási Egyezmény
      • 7.3.3. Az EFTA-országok csatlakozása
      • 7.3.4. A keleti bővítés és a menekültválság hatása
  • chevron_right8. Fejezet. Az Európai Unió külkapcsolatainak felépítése
    • chevron_right8.1. A külkapcsolatok fejlődési szakaszai
      • 8.1.1. A kezdetek és az első bővülés (1958–1981)
      • 8.1.2. A további bővülések hatásai (1981–2007)
      • 8.1.3. A keleti bővítés után (2007–)
    • chevron_right8.2. Az Európai Unió külkapcsolatainak eredeti szerkezete
      • 8.2.1. A kapcsolatok Európa-centrikus tagolása
      • 8.2.2. Preferenciális viszonyok
      • 8.2.3. A kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok
    • chevron_right8.3. A külkapcsolatok globális szerkezete
      • 8.3.1. A szomszédság átalakulása
      • 8.3.2. Az Európai Unió a multipoláris világban
      • 8.3.3. Válságok és kitekintés
• chevron_rightHARMADIK RÉSZ. AZ EURÓPAI UNIÓ TERJESZKEDÉSÉNEK IRÁNYAI
  • chevron_right9. Fejezet. Nyugat-Európa és az Európai Gazdasági Térség
    • chevron_right9.1. Az Európai Gazdasági Térség
      • 9.1.1. Politikai előzmények és tilalmak
      • 9.1.2. Az Európai Gazdasági Térség specifikumai
      • 9.1.3. Az Európai Gazdasági Térség tanulságai
    • chevron_right9.2. Az integrációs térség kiterjesztése
      • 9.2.1. A szabad kereskedelem szerepe Európában
      • 9.2.2. Szabad kereskedelmi megállapodások
      • 9.2.3. Az integráció koncentrikus körei
    • chevron_right9.3. Különleges integrációs fokozatok
      • 9.3.1. Makroregionális stratégiák
      • 9.3.2. Az európai miniállamok integrációja
      • 9.3.3. Kilépés az Európai Unióból
  • chevron_right10. Fejezet. Közép- és Kelet-Európa integrálása
    • chevron_right10.1. Az Európai Unió keleti bővítése
      • 10.1.1. Társulás és csatlakozás
      • 10.1.2. A bővítés stratégiai kérdései
    • chevron_right10.2. Az Európai Unió új szomszédai
      • 10.2.1. A keleti bővítés geopolitikai következményei
      • 10.2.2. Európa állami szerkezetének átrendeződése
      • 10.2.3. Új Európai Szomszédságpolitika
    • chevron_right10.3. Az Európai Unió bővítésének feltételei
      • 10.3.1. A bővítés írott szabályai
      • 10.3.2. A bővítés íratlan szabályai
      • 10.3.3. Hiányzó csatlakozási feltételek
      • 10.3.4. A „bővítési fáradtság” okai
  • chevron_right11. Fejezet. A Nyugat-Balkán és Törökország
    • chevron_right11.1. A Balkán integrálása
      • 11.1.1. A nyugat-balkáni enklávé kialakulása
      • 11.1.2. Poszt-jugoszláv háborúk és pacifikálás
      • 11.1.3. A Nyugat-Balkán stabilizálása
      • 11.1.4. Kapcsolatok egyes balkáni országokkal
    • chevron_right11.2. Törökország és az EU viszonya
      • 11.2.1. Fél évszázad előzményei
      • 11.2.2. Az EU-csatlakozás akadályai
      • 11.2.3. A török kül- és belpolitika fejleményei
    • chevron_right11.3. Bővítési stratégia és normativitás
      • 11.3.1. Európai normák és feltételesség
      • 11.3.2. Európai transzformációs erő
      • 11.3.3. A bővítés stratégiája
  • chevron_right12. Fejezet. Kapcsolatok a keleti szomszédsággal
    • chevron_right12.1. Szovjet előzmények
      • 12.1.1. A kelet–nyugati szembenállás
      • 12.1.2. Az enyhülés időszaka
      • 12.1.3. A viszony normalizálása
    • chevron_right12.2. Oroszország és az Európai Unió
      • 12.2.1. „Eurázsiai” integrációs kísérletek
      • 12.2.2. Kapcsolatok építése az EU-val
      • 12.2.3. A „négy közös térség”
      • 12.2.4. EU–orosz konfliktusok
    • chevron_right12.3. A Keleti Partnerség
      • 12.3.1. A Keleti Partnerségi program indítása
      • 12.3.2. Fordulat és szakadás
      • 12.3.3. Akcióterv Ukrajnával
      • 12.3.4. Ukrajna a Keleti Partnerségben
    • chevron_right12.4. Egyéb posztszovjet államok
      • 12.4.1. Moldávia és Grúzia
      • 12.4.2. Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország
      • 12.4.3. Közép-Ázsia
• chevron_rightNEGYEDIK RÉSZ. EURÓPÁN KÍVÜLI KAPCSOLATOK
  • chevron_right13. Fejezet. A mediterrán preferenciális övezet
    • chevron_right13.1. A mediterrán politika kibontakozása
      • 13.1.1. A társulások első nemzedéke
      • 13.1.2. A „barcelonai folyamat”
      • 13.1.3. Új mediterrán társulások
    • chevron_right13.2. Szomszédságpolitikai keretprogramok
      • 13.2.1. Az Európai Szomszédságpolitika
      • 13.2.2. A Mediterrán Unió
      • 13.2.3. Az Európai Szomszédságpolitika felülvizsgálata
      • 13.2.4. A Közel- és Közép-Kelet
    • chevron_right13.3. Az európai–mediterrán makrorégió
      • 13.3.1. Modernizációs törekvések
      • 13.3.2. Dezintegráció és Nyugat-ellenesség
      • 13.3.3. A szomszédságpolitika makrostruktúrája
  • chevron_right14. Fejezet.. A fejlődő országok
    • chevron_right14.1. A fejlődő világ az Európai Unió külkapcsolati rendszerében
      • 14.1.1. A fejlődő országok osztályozása
      • 14.1.2. A fejlesztési politika korlátai és új megfogalmazása
    • chevron_right14.2. Az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni országok
      • 14.2.1. A Yaoundéi Egyezmény és a Loméi Konvenció
      • 14.2.2. A Cotonou-i Konvenció
      • 14.2.3. Regionális gazdasági partnerségi megállapodások
    • chevron_right14.3. Latin-amerikai országok
      • 14.3.1. Európai pozíciók építése
      • 14.3.2. Regionális és kétoldalú társulások
    • chevron_right14.4. Globális fejlesztési programok
      • 14.4.1. A Millenniumi Fejlesztési Célok
      • 14.4.2. A Fenntartható Fejlődési Célok
  • chevron_right15. Fejezet. Ázsia és a csendes-óceáni térség
    • chevron_right15.1. Ázsiai országok
      • 15.1.1. Az Európai Unió Ázsia-stratégiája
      • 15.1.2. Kapcsolatok Kínával
      • 15.1.3. Stratégiai partnerség Kínával
      • 15.1.4. India és Dél-Ázsia
    • chevron_right15.2. Kapcsolatok országcsoportokkal
      • 15.2.1. Az EU–ASEAN viszony
      • 15.2.2. EU–ASEAN stratégiai partnerség
      • 15.2.3. Az Ázsia–Európa Találkozó
    • chevron_right15.3. Új regionalizmus a csendes-óceáni térségben
      • 15.3.1. Amerikai szabad kereskedelem
      • 15.3.2. Csendes-óceáni kezdeményezések
      • 15.3.3. Az APEC szerepe
  • chevron_right16. Fejezet. Európán kívüli fejlett országok (G7)
    • chevron_right16.1. Az Európai Unió és a csúcsdiplomácia
      • 16.1.1. Az Európai Unió a G7-ben
      • 16.1.2. Az Európai Unió a G20 csoportban
    • chevron_right16.2. Amerikai Egyesült Államok
      • 16.2.1. Az Európai Unió és az USA különleges viszonya
      • 16.2.2. Az EK–USA kapcsolatok a hidegháború idején
      • 16.2.3. A bipolaritás utáni helyzet
    • chevron_right16.3. Megújuló transzatlanti viszony
      • 16.3.1. Az EU–USA intézményes párbeszéd
      • 16.3.2. A TTIP-tárgyalások
      • 16.3.3. Kanada és a CETA
    • chevron_right16.4. Az Európai Unió és Japán viszonya
      • 16.4.1. Kereskedelmi és beruházási kapcsolatok
      • 16.4.2. Az intézményes együttműködés kezdetei
      • 16.4.3. Gazdasági partnerség és szabad kereskedelem
• chevron_rightÖTÖDIK RÉSZ. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAI A KEZDETEKTŐL A CSATLAKOZÁSIG
  • chevron_right17. Fejezet. Az Európai Közösség elismerése és a viszony normalizálása
    • chevron_right17.1. Az elismerés első lépései
      • 17.1.1. Politikai korlátok
      • 17.1.2. Technikai megállapodások az agrárágazatban
    • chevron_right17.2. Multilaterális kapcsolatok
      • 17.2.1. Magyarország csatlakozása a GATT-hoz
      • 17.2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
      • 17.2.3. Az Európai Közösség és a KGST közeledése
    • chevron_right17.3. Ágazati megállapodások
      • 17.3.1. Acélmegállapodás
      • 17.3.2. Textilmegállapodás
      • 17.3.3. Juh- és kecskemegállapodás
    • chevron_right17.4. A magyar–EK viszony normalizálása
      • 17.4.1. Kísérletek a kapcsolatok rendezésére
      • 17.4.2. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás
      • 17.4.3. A rendszerváltás hatása
  • chevron_right18. Fejezet. Társulás az Európai Unióhoz
    • chevron_right18.1. A magyar társulás az Európai Unió külkapcsolataiban
      • 18.1.1. A társulási megállapodás tartalma
      • 18.1.2. A szabad kereskedelem feltételei
      • 18.1.3. Mihez mérjük a magyar társulás értékét?
    • chevron_right18.2. Az „európai” és a mediterrán társulási modell
      • 18.2.1. A két modell hasonlósága
      • 18.2.2. Az egybevetés mérlege
      • 18.2.3. A megállapodás evolutív elemei
    • chevron_right18.3. A kereskedelmi rendelkezések egybevetése
      • 18.3.1. Az ipari termékek szabad kereskedelme
      • 18.3.2. Mezőgazdasági koncessziók
      • 18.3.3. Védőintézkedések
    • chevron_right18.4. A gazdasági fejlődés elősegítése
      • 18.4.1. A gazdasági átmenet támogatása
      • 18.4.2. A munkaerő mozgása
      • 18.4.3. A társulás intézményei
  • chevron_right19. Fejezet. Úton az európai uniós tagság felé
    • chevron_right19.1. Az Európai Unió keleti bővítésének kezdetei
      • 19.1.1. Fogadókészség nyilvánítása
      • 19.1.2. A „koppenhágai kritériumok”
      • 19.1.3. A tagjelöltek körének meghatározása
    • chevron_right19.2. A csatlakozási tárgyalások előkészítése
      • 19.2.1. Kérdőív és országvélemények
      • 19.2.2. Az „Agenda 2000”
      • 19.2.3. A csatlakozási folyamat elindítása
    • chevron_right19.3. A bővítés előfeltételei az Európai Unióban
      • 19.3.1. A bővítés finanszírozása
      • 19.3.2. Az „első kör” és intézményi kérdések
      • 19.3.3. Stratégiai problémák feloldása
    • chevron_right19.4. A csatlakozási tárgyalások záró szakasza
      • 19.4.1. Költségvetési kérdések
      • 19.4.2. Az utolsó lépések
      • 19.4.3. A tárgyalások lezárása
  • chevron_right20. Fejezet. Felkészülés az európai uniós tagságra
    • chevron_right20.1. A csatlakozás előtti teendők
      • 20.1.1. A csatlakozási szerződés aláírása és ratifikálása
      • 20.1.2. A megfigyelői státusz
      • 20.1.3. Részvétel az európai alkotmányozásban
    • chevron_right20.2. Integrációs kihívások
      • 20.2.1. A közös költségvetés válsága
      • 20.2.2. A közös kormányzás gondjai
      • 20.2.3. A további bővítés kérdései
    • chevron_right20.3. Magyarország külpolitikájának új dimenziói
      • 20.3.1. Betagozódás az Európai Unió külkapcsolati rendszerébe
      • 20.3.2. Szervezeti és hatásköri változások
      • 20.3.3. Átalakuló külpolitikai mozgástér
• Irodalom
• MELLÉKLET
• Content

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//