Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A gazdasági átmenet támogatása

A gazdasági fejlődés elősegítésének legfontosabb eleme az export piacra jutási felté teleinek minősége. Az EK–algériai együttműködési megállapodás preambuluma elismeri „a felek eltérő gazdasági fejlettségi szintjét” (8. cikk), ami az Európai Közösség nemzetközi szerződéskötési gyakorlatában általában a partner egyoldalú preferenciákra való jogosultságát demonstrálta. Ezenfelül a hivatkozott cikk szövege „javuló” piacra jutási feltételeket ígért a mediterrán félnek, ami az egyoldalú preferenciális elbánást tekintetbe véve növelheti a felek piaci esélyei közötti állandó aszimmetria mértékét. További segítség lehetőségeit rejtik a kooperációra vonatkozó rendelkezések, ezek tartalmát a gazdasági, műszaki és pénzügyi együttműködéssel foglalkozó I. fejezet 2. cikke fogalmazta meg. Az együttműködés céljait és eszközeit a 3. és 4. cikk taglalta. A kooperációt fontos dimenzióval egészíti ki a 6. cikk, amely kimondja, hogy a Közösség részt vesz minden olyan intézkedés finanszírozásában, amely előmozdítja Algéria fejlődését az 1. sz. Jegyzőkönyvben lefektetett feltételek mellett. Ez a dokumentum az első finanszírozási programot tartalmazta, amely szerint az Európai Közösség konkrét projektekhez kapcsolódó kedvezményes hitelt és segélyeket nyújtott Algériának. Az ilyen tartalmú pénzügyi jegyzőkönyvek az Európai Unió mediterrán megállapodásainak kezdettől fogva szokásos tartozékai.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave