Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A közös költségvetés válsága

Az EU-tagság valódi előnyei a belépéskor még kevéssé látszottak, a figyelem középpontjában akkor a tárgyalási alku végeredménye és a közvetlenül számszerűsíthető nettó költségvetési pozíció állt, ez utóbbi is csupán a bevezető 2004‒2006 időszakra vonatkozóan. Az integrációs csatlakozás valódi hozadéka hosszabb távon bontakozik ki, de tapasztalhatók voltak azonnali pozitív változások is. Magyarország külkapcsolataiban, más államokhoz való viszonyában hamar érzékelhetővé vált annak a politikai státusznak az értéke, amit az EU-tagság jelent. Ezenkívül a tárgyalások végeztével megszűnt a rövid távú előrelátás és az ezzel járó bizonytalanság állapota, amely a rendszerváltozást követően mintegy másfél évtizeden át kísérte Magyarország bel- és külpolitikáját. Az 1999. évi NATO-belépés után az EU-tagság elérésével a jövő kitágult és tervezhetővé vált. Ettől fogva Magyarország ugyanolyan távra és lényegében ugyanazokkal a kockázati tényezőkkel készíthetett volna stratégiát, mint az Unió bármely tagállama. Sorozatos kormányzati mulasztások miatt ez nem történt meg, miközben tagként Magyarország érdekeltté vált az Unió további fejlődésében, döntési helyzetbe került, és így ettől fogva közvetlen felelősséget viselt az integráció működéséért és jövőjéért.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave