Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Az Európai Unió jogi személyisége

A következő integrációs fokozaton, a többféle természetű és mélységű együttműködést vegyítő Európai Unió esetében a teljes szervezet jogi személyiségét sem az 1993-ban életbe lépett maastrichti, sem pedig az 1997. évi amszterdami Európai Unióról szóló szerződés nem ismerte el kifejezetten. A kérdést nagymértékben bonyolította az egyesült „Közösségek” után a következő fokozat, az Európai Unió létrejötte. Éles határvonal húzódott a „Közösség” (a maastrichti Európai Unióról szóló Szerződés „első pillére”) és az „Unió” (a második és a harmadik „pillérrel” kiegészített, teljes integrációs konfiguráció) között.75 A jogi konstrukció mintegy másfél évtizeden át megmaradt a maastrichti differenciált megoldásnál: az első „pillér”, vagyis a gazdasági integráció rendelkezett jogi személyiséggel, a másik két „pillér” és általuk az Unió egésze azonban nem. Ezt a hiányosságot a Német Szövetségi Alkotmánybíróság sietett megállapítani, és kimondta, hogy az Európai Unió esetében hiányzik a jogi személyiség.76 Ezzel megpróbálta elejét venni a beleértett jogi személyiségre vonatkozó esetleges kiterjesztő értelmezésnek, és éles határvonalat húzott a szűkebb „közösség” és a tágabb „unió” felhatalmazása között. Az ítélet leszögezte, hogy „Az Unió nem autonóm jogi személyiségként jelenik meg, hanem a közösen cselekvő tagállamok elnevezéseként.”

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave