Enyedi György

Városi világ


A megavárosok

A szakirodalomban olykor keveredik a nemzetközi (világ-) város, a milliós nagyváros, a megaváros és a megalopolisz fogalma. Az International Social Science Journal 181., tematikus száma (2004. szeptember) Megacities címmel jelent meg, ám ezeken az 1 millió lakosnál népesebb városokat értette a szerkesztő, M. Dogan, s 400 hatalmas városról ír (Dogan 2004, 347–361). Többnyire azonban megkülönböztetik a kivételesen népes városokat, s csak a 10 milliónál több lakosú városokat (városrégiókat) nevezik megavárosnak. A megaváros definíciójának egyetlen szempontja a lakosságméret (míg például a globális városnak a nemzetközi funkciók jelenléte és a városközi kapcsolatrendszer világméretű kiterjedése), ezért e kategóriába különböző funkciójú és fejlettségű városok tartozhatnak. E legnagyobb városok több szempontból érdemelnek külön vizsgálatot. Először is ez a méret az urbanizáció több ezer éves történetében korábban soha nem fordult elő, ezért kialakulásának mechanizmusában sajátos, csak korunkra jellemző tényezőknek kell szerepet játszaniuk. Ilyen tényező – az informatikai-technikai fejlődés mellett – a globalizáció olyan hatása, hogy a városokat a világgazdaság (s nemcsak a helyi gazdaság) folyamatai táplálják, s a gyors városnövekedésnek a hatalmas népességű s nagy természetes szaporodással jellemezhető ázsiai és latin-amerikai országok a fő színterei. Azután az ilyen méretű város irányítása, funkcióinak működése, belső térszerveződése, a helyi társadalom rétegződése és demográfiai szokásai is egészen sajátosak.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave