Enyedi György

Városi világ


A megavárosok jellemző funkciói

A városi funkciók adják alapját eleve a falu-város megkülönböztetésnek, és a városok hierarchiába sorolásának. A népesség mérete önmagában nem perdöntő; közvetve persze nagyon fontos, hiszen a nagy térségre kiható városi funkciók – például nemzetközi pénzügyi irányító funkciók – nagy képzett munkaerőforrással, fejlett infrastruktúrával, nagy helyi szolgáltatási választékkal rendelkező, tehát nagyvárosi csomópontokba települnek. A legjelentősebb globális funkciókkal természetesen a fejlett világ megavárosai rendelkeznek. Ezek: a nemzetközi pénzügyi – üzleti szolgáltatási funkciók; nemzetközi szervezetek működtetése és kiemelkedő kulturális funkciók. A globális funkciók jelenléte a város alapműködtetéséhez szükséges közszolgáltatási-ipari funkciók széleskörű jelenlétét is megköveteli. Megjegyzendő, hogy a kiemelkedő kulturális funkciók nem egyszerűen a magas kultúra közvetítését jelentik, hanem egy igen fejlett kulturális gazdaságot, mely hagyományos kulturális értékekre, a város kulturális örökségére alapozódhat, s maga is globális gazdasági jelentőségű lehet, mint Los Angeles (Hollywood) filmipara vagy a párizsi divatipar. A fölemelkedő gazdaságok megavárosaiban erős az ipari szektor jelenléte, nemcsak a tömegtermelésé, mint néhány évtizede, hanem a tudásalapú iparé és az ipari kutatásfejlesztésé is. A fejlődő világ megavárosai gyakran megőrizték az egykori gyarmati gazdaságok duális jellegét: a modern gazdasági szektor mellett a hagyományos, kézműipari családi gazdasági egységek nagy szerepét. A kiemelkedő kulturális szerepek ezeket a szegényebb megavárosokat is jellemzik.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave