Enyedi György

Városi világ


Az előtörténet: a gyarmati urbanizáció szakaszai

A modern urbanizáció történetét a nyugat-európai fejlődési centrum és a világ többi része közötti kapcsolatrendszer változásai kísérik végig. Ezek egyenlőtlen kapcsolatok voltak: a nyugat-európai gazdaság erőszakos, gyakran hódító behatolása a világ többi részébe, melynek következtében a befolyás alá került területek városhálózata módosult, új elemekkel egészült ki. Észak-Amerika, a mai társcentrum is gyarmatként kezdte. A csaknem teljesen kiirtott eredeti lakosság nem volt városépítő; az észak-amerikai város különböző európai várostípusoknak a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodása útján alakult ki. Hasonlóan jelent meg Latin-Amerikában az európai mediterrán város (például a spanyolok alapította Lima, Buenos Aires vagy Caracas, illetve a portugál alapítású Rio De Janeiro, Sao Paolo és Salvador de Bahia (Butterworth–Chance 1981), míg az eredeti lakosok (inkák és aztékok) városait elpusztították. A Szahara alatti (Fekete-) Afrikában az európai értelemben vett város gyakorlatilag nem létezett; az arab világ, Dél- és Kelet-Ázsia nagy hagyományú városhálózatát is jelentősen módosította az európai behatolás. Az elmúlt fél évezredben az európai – térszervezetű, funkcionális és társadalmi szervezetű – várostípus világszerte elterjedt, alkalmazkodva a helyi geográfiai adottságokhoz. A modern urbanizáció története: az európai város – különböző mélységű – világméretű elterjedésének a története.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave