Enyedi György

Városi világ


Az ázsiai város

Az emelkedő gazdaságok elsősorban Ázsiát jellemzik: korunk leglátványosabb gazdasági, földrajzi átalakulása Dél- és Kelet-Ázsia immár hosszú ideje tartó felzárkózási folyamata. Az első sikeres felzárkózás Japáné volt: az ország már a 20. század első felében a világ vezető fejlett gazdasági nagyhatalmai közé került. Ezután következtek – az 1960-as évektől – a „kis tigris”-ek (Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr), melyek az Európai Unió átlagához közelítenek napjainkban. Ezek nem nagy népességű országok – Hongkong és Szingapúr – városállamok44 – történelmük erősen eltér Ázsia legtöbb részétől, felzárkózási modelljük is eléggé egyedi volt, példaként nem szolgálhatott. Napjainkban azonban a Föld két legnépesebb országa – az 1,3 milliárd lakosú Kína és az 1 milliárd lakosú India – szintén évtizedek óta tartó felzárkózása hoz látványos eredményeket s teszi Délkelet-Ázsiát a világgazdaság új s gyorsan erősödő pólusává. 2010-ben Kína megközelítette az Egyesült Államokat a bruttó hazai termék előállításban; Japán a világon a harmadik. Az új világgazdasági nagytérségi súlypont egyre markánsabban bontakozik ki a Csendes-óceán térségében (ez az USA-n belül is a nyugati part gazdaságát emeli ki); a jövőt illető európai aggodalmak nem alaptalanok.

Városi világ

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 798 2

„Amit Enyedi nem tud a városról, azt nem érdemes tudni”. Gondolhatják: baráti elfogultság, szakmai tisztelet mondatja velem. De aki e könyvet elolvassa, talán elfogadja kijelentésemet. Nemcsak kritikai áttekintést kapunk a városkutatás szakirodalmáról, a szakirodalomban használt alapfogalmakról, a városok típusairól, hanem betekinthetünk a várost mint települést alakító tényezők egymásra hatásába. Működésében láthatjuk a várost mint lakhelyet, mint emberi közösség életkeretét, mint a térséget szervező települést. Elgondolkodhat az olvasó Enyedi szellemi vezetésével a nemzetállam és városok gazdasági-politikai, kulturális szerepéről, a városias életmód, épített és természeti környezet viszonyáról a történelemben, és a könyv végén a szerző kérdéseire maga keresheti a választ: milyen is lesz a jövő városa? Ahogy a szerző mondja: „meglátja, aki megéri”. Mert a szerző - tudottan nagybetegen, mondja is - utolsó könyvének szánta ezt az összefoglalót. Nem hattyúdalnak, mert mint mondja „a hattyúnak szerfölött ronda a hangja, s talán kötetemre ez nem érvényes”. Ez Enyedi. Bölcs ember, csodálatos szellemi és érzelmi erővel és immáron egy remekbe szabott életmű-összefoglalóval. Megérdemelte a szerencsét a sorstól. Köszönjük, mi, olvasók, kollégák, barátok.

Glatz Ferenc akadémikus,

az MTA volt elnöke

Enyedi György összegzett. Összegezte mindazt a hatalmas ismeretanyagot, amelyet a városokról, azok fejlődéséről hosszú és gazdag tudományos munkássága során felhalmozott. Briliáns summázat ez a könyv, hiszen nemcsak egy életmű áll mögötte, hanem minden olyan új ismeret, amely a világ városföldrajzában és regionális tudományában napjainkban elérhető és érdemlegesen feldolgozható, vagy mondjuk úgy: maradandó. Ajánlom mindazoknak, akik érdeklődnek az emberi élettér legizgalmasabb formája, a város iránt, s azoknak, akik elmélyülni kívánnak a hazai társadalomtudomány egyik nagy egyéniségének élvezetesen előadott bölcs gondolataiban.

Rechnitzer János,

a Széchenyi István Egyetem professzora,

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/enyedi-varosi-vilag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave