Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) A kereslet és kínálat árrugalmassága
  1. A kereslet árrugalmassága a kereslet mennyiségi változását méri az árváltozások nyomán. A kereslet árrugalmasságának (ED) definíciója: a keresett mennyiség százalékos változása törve az ár százalékos változásával. Vagyis
     
    A kereslet árrugalmassága = ED
     
    E képletben a változások előjelét pozitívnak tekintjük, P és Q pedig a régi és új értékének átlaga.
  2. Az árrugalmasság három fajtáját különböztetjük meg. a) A kereslet rugalmas, ha a keresett mennyiség százalékos változása meghaladja az ár százalékos változását, vagyis ED > 1. b) A kereslet rugalmatlan, ha a keresett mennyiség százalékos változása kisebb az ár százalékos változásánál, ekkor ED < 1. c) Ha pedig a keresett mennyiség százalékos változása pontosan egyenlő az ár százalékos változásával, akkor e határesetben a kereslet rugalmassága egységnyi, és ED = 1.
  3. Az árrugalmasság egy szám, százalékos változások hányadosa; nem szabad összetévesztenünk a meredekséggel.
  4. A kereslet rugalmassága megmondja nekünk azt is, hogyan hat az árváltozás az összbevételre. Az árcsökkentés növeli az összbevételt, ha a kereslet rugalmas; az árcsökkentés csökkenti az összbevételt, ha a kereslet rugalmatlan; az egységnyi rugalmasság esetében pedig az árcsökkenés nincs hatással az összbevételre.
  5. Az alapvető szükségleti cikkek – élelmiszerek, lakásbérlet – keresletének árrugalmassága általában alacsony, a luxuscikkeké viszont magas, mint például a motoros szánoké vagy a vakációs légi utaké. Az árrugalmasságot befolyásolja továbbá, hogy rendelkezik-e a termék közeli helyettesítőkkel, és milyen hosszú a vizsgált időszak, ami a fogyasztók rendelkezésére áll az árváltozáshoz való alkalmazkodásra.
  6. A kínálat árrugalmassága a termelők által kínált termékmennyiség százalékos változását viszonyítja a piaci ár százalékos változásához.
 
B) Gyakorlati alkalmazás fontosabb gazdasági ügyekre
  1. A kínálati-keresleti elemzés alkalmazásának egyik leggyümölcsözőbb területe a mezőgazdaság. Az agrártechnológia fejlődése nagymértékben növeli a kínálatot, miközben az élelmiszerek iránti kereslet lassabban nő a jövedelmeknél. Az élelmiszerek szabadpiaci árai ezért általában csökkennek. Nem csoda, hogy a kormányzatok sokféle módon törekszenek a mezőgazdasági jövedelmek emelésére, idetartoznak a terméskorlátozások is.
  2. A termékadók megváltoztatják a kínálat és kereslet egyensúlyát. Az adók terhei (a jövedelmeket érintő hatásai) inkább a fogyasztókra hárulnak, mint a termelőkre, attól függően, mennyivel rugalmatlanabb a kereslet a kínálathoz képest.
  3. A kormányzatok olykor beavatkoznak a versenypiacok működésébe, maximális árplafonok vagy minimális küszöbárak előírásával. Ekkor a kínált mennyiségnek már nem kell fednie a keresett mennyiséget; az árplafonok túlkereslethez, a küszöbárak viszont túlkínálathoz vezetnek. Az intervenció olykor megnövelheti egyes csoportok jövedelmeit, például az agrártermelőkét vagy a szakképzetlen munkásokét. De ennek gyakran torzulás és hatékonyságvesztés az ára.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave