Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

„A jó termés rendszerint csökkenti a gazdálkodók jövedelmét”. Szemléltesse e megállapítást kínálati-keresleti diagram segítségével!
Válassza ki az alábbi jószágpárokból azokat, melyeknek vélhetően nagyobb az árrugalmassága, és indokolja meg választását: kölni és só; penicillin és fagylalt; gépkocsi és a hozzá való gumiabroncs; fagylalt és csokoládéfagylalt.
„Az ár 1 százalékkal csökken, erre a keresett mennyiség 2 százalékkal növekszik. A kereslet tehát rugalmas, mert ED > 1.” Két változtatásra lenne szükség az idézetben, ha az első mondatban 2 helyett 0,5 százalék szerepelne. Melyek ezek?
Tekintsük a bérlakások kompetitív piacát! Hogyan befolyásolnák az egyensúlyi mennyiséget és árat az alábbi változások (egyebek változatlansága esetén)? Indokolja meg válaszát minden esetben kínálati-keresleti elemzéssel!
1. Emelkedik a fogyasztók jövedelme.
2. A lakbérekre havi 10 dollár adót vetnek ki.
3. Határozatot hoz a kormány, hogy a lakások havi bérleti díja nem lehet több 200 dollárnál.
4. Egy új építési technológiával felére csökken a lakások építési költsége.
5. Az építőipari munkások bérei 20 százalékkal megnőnek.
Tekintsük a minimálbér 10 százalékos emelésére tett javaslatot. Becsülje meg e fejezetben fellelhető érvek alapján, milyen hatása lesz ennek az érintett munkások foglalkoztatására és jövedelmére! Írjon egy kis esszét az eredményeinek felhasználásával, amelyben megmagyarázza döntésének indokait, ha Önnek kellene elkészítenie a minimálbérről szóló előterjesztést!
A kormányzati programok egyik konzervatív kritikusa írta a következőket. „A kormányok egy dologhoz nagyon jól értenek. Tudják, hogyan kell hiányt és felesleget teremteni.” Értelmezze az idézetet olyan példák segítségével, mint a minimálbér vagy a kamatlábplafon! Mutassa meg grafikusan, hogy a minimálbér csökkenti a szakképzetlen munkások összkeresetét (bérük és a keresett munkamennyiség szorzatát), ha árrugalmas a szakképzetlen munkások kereslete!
Gondolja át, mi történne, ha az importált gépkocsikra 2000 dolláros vámot vetnének ki! Mutassa be a vám hatását az amerikai gépkocsik kínálatára és keresletére, egyensúlyi árának és mennyiségének alakulására! Magyarázza meg, miért támogatják az amerikai autógyártók és autóipari munkások az autóbehozatal korlátozását!
Rugalmassági feladatok.
1. A nyersolaj világpiaci keresletének árrugalmassága a becslések szerint rövid távon 0,05. Tegyük fel, hogy az olaj kiinduló ára hordónként 100 dollár. Hogyan hatna egy embargó az olaj árára és mennyiségére, ha 5 százalékkal csökkentené a világpiaci olajkínálatot? (A megoldás során tételezzük fel, hogy az olajkínálati görbe teljesen rugalmatlan.)
2. Tekintse a 3-1. táblázatot, és mutassa meg annak alapján, hogy a rugalmasságok függetlenek a mértékegységektől! Számítsa ki az egyes adatpárok közötti rugalmasságokat! Változtassa meg az árak mércéjét dollárról centre; a mennyiség mércéjét pedig millió dobozról tonnára; az átváltásnál 10 ezer doboz legyen 1 tonna. Számolja újra a rugalmasságokat az első két adatpárra! Miért adódik ugyanaz az eredmény?
3. Jack és Jill felment a dombra a benzinkúthoz, ahol nem tették ki az árakat. Jack az mondta a kutasnak: „kérek 10 dollárért benzint!”. Jill pedig: „kérek 10 gallon benzint!” Fejtse ki, milyen lehet Jack és Jill keresletének árrugalmassága a benzin iránt!
4. Adjon magyarázatot arra, vajon miért támogathatnák a gazdálkodók azt a kormányzati programot gazdasági visszaesés idején, amely a sertések egy részének levágását, és húsuk megsemmisítését írná elő!
5. Tekintse a minimálbér hatásait a 4-12. ábra alapján! Jelölje be rajta a teljes bérjövedelem téglalapját, minimálbért feltételezve és anélkül! Melyik a nagyobb? Mi az összefüggés a minimálbér hatása és a képzetlen munkások iránti kereslet árrugalmassága között?
Senki sem szeret lakbért fizetni. A telkek szűkössége és a városi lakásépítés költségei miatt azonban a lakbérek gyakran az egekbe szöknek a városokban. A bérleti díjak emelkedése és a bérbeadókkal szembeni ellenszenv miatt a kormányzatok néha szabályozzák a lakbéreket. Ezek az előírások általában csekély emelést engednek meg évente, ezért a szabályozott lakbérek messze elmaradhatnak a piaci bérleti díjak mögött az idők folyamán.
1. Rajzolja újra a 4-13. ábrát a kiadó lakások piacára, és mutassa meg rajta a bérleti díjak szabályozásának hatásait!
2. Milyen hatással lenne a bérleti díjak szabályozása az üresen álló bérlakások arányára?
3. Mi helyettesíthetné a magasabb lakbéreket a bérbeadók szempontjából?
4. Magyarázza meg, miért mondhatta a lakbérek szabályozásának egyik európai kritikusa a következőket: „A bombázáson kívül semmivel sem lehet oly hatékonyan tönkretenni a városokat, mint a bérleti díjak korlátozásával.” (Segítség: mi lesz a lakásállomány fenntartásával?)
Tekintse meg újra a New Jersey-ben bevezetett cigarettaadó esetét! Rajzolja meg a keresleti és kínálati görbét, ezek tükrözzék az adó előtti és utáni árakat, illetve mennyiségeket! Használjon milliméterpapírt vagy számítógépet! (Segítségül hívhatja a 4-10. ábrát, amely az üzemanyag adóját példázza.) A cigarettára vonatkozólag tegye fel, hogy tökéletesen rugalmas a kínálata. (Haladók számára megadjuk a konstans rugalmasságú keresleti görbe általános alakját: Q = AP–e, ahol Q a keresett mennyiség, P az ár, A egy konstans szorzó és e az árrugalmasság abszolút értéke. Vegye a példában szereplő árakat, illetve mennyiségeket, és határozza meg ezek alapján az A és e paraméter konkrét értékét, vagyis New Yersey dohányosainak tényleges keresleti görbéjét!)
Nézze meg újra a kereslet rugalmasságának képletét! Tegyük fel ezután, hogy a keresleti görbe a Q = 100 – 2P formát ölti.
1. Számítsa ki a rugalmasság számértékét P = 1, P = 25 és P = 49 ár esetén!
2. Magyarázza meg a képlet segítségével, miért különbözik a rugalmasság a görbe meredekségétől!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero