Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Magyarázza meg, miért helytelenek a következő megállapítások egy profitmaximalizáló kompetitív vállalatról! Fogalmazza meg helyesen valamennyi állítást!
1. Egy kompetitív vállalat addig a pontig növeli termelését, ahol az átlagos változó költség egyenlővé válik az árral.
2. Egy vállalat üzembezárási pontja ott van, ahol az ár már kisebb, mint az átlagköltség minimuma.
3. Egy vállalat kínálati görbéje csak a határköltségétől függ. Bármely más költségfogalom érdektelen a kínálati döntések szempontjából.
4. Versenyző ágazatok esetében a P = MC szabály egyaránt érvényes a felfelé emelkedő, a vízszintes és a lefelé hajló MC görbékre.
5. A kompetitív vállalat a határköltségéhez igazítja az eladási árát.
Tegyük föl, hogy egy tökéletesen versenyző cég chipeket gyárt számítógépek memóriájába. A vállalat évi termelési kapacitása 1000 egység. A határköltség 10 dollár/chip a kapacitáskorlátig. A fix költség 10 000 dollár rövid távon. Mekkora a profitmaximalizáló termelés és a profit, ha a piaci ár a) 5 dollár/chip, b) 15 dollár/chip és c) 25 dollár/chip? Fejtse ki, miért pozitív a termelés a b) esetben, annak ellenére, hogy negatív a profit!
A közgazdaságtan, az üzletvitel és az élet egyik legfontosabb szabálya az elsüllyedt költségek elve: „ami történt, megtörtént”. Ez azt jelenti, hogy az elsüllyedt, vagyis a múltbeli, tehát visszavonhatatlanul elveszett költségeket figyelmen kívül kell hagyni, amikor döntéseket hozunk. Csak a jövőbeli költségek, azaz a határ-, illetve változó költségek számítanak a racionális döntések mérlegelésénél.

Ennek belátásához gondoljuk meg a következőt. A 8-1. táblázatból kiszámíthatjuk az állandó költséget mint a zérus kibocsátás melletti költségeket. Mennyi az állandó költség? Mekkora a 8-1. táblázat vállalatának profitmaximalizáló kibocsátása, ha az ár 40 dollár, miközben a fix költség összege zérus? Mekkora a kibocsátás, ha a fix költség 55 ezer, 100 ezer, 1 milliárd, mínusz 30 ezer dollár? Magyarázza meg, milyen következményekkel jár mindez egy olyan vállalatnál, amely éppen az üzembezárást fontolgatja!
Tekintse a 8-1. táblázat költségadatait! Határozza meg a profitmaximalizáló kompetitív vállalat kínálatát, ha az ár 21, 40 és 60 dollár! Mekkora volna az összprofit az egyes árak esetében? Mit tennének az azonos költségszerkezetű cégek hosszú távon a három kiinduló árszinten, kilépnének vagy belépnének?
Számítsa ki a kínálat árrugalmasságát P = 40 és P = 40,02 között az adott vállalatra vonatkozóan a 8-1. táblázat költségadatait felhasználva! Tegye fel, hogy 2000 azonos cég van, s készítsen táblázatot az iparági kínálat bemutatására! Mekkora a kínálat árrugalmassága az egész ágazatra nézve a P = 40 és P = 40,02 közti ártartományban?
Figyelje meg a 8-12. ábrán, hogy a C kompetitív vállalat egyáltalán nem termel! Magyarázza meg, miért qc = 0 a profitmaximalizáló kibocsátás a C vállalat esetében! Hogyan alakulna a termelés teljes iparági költsége, ha a C vállalat egy egységet termelne, a B vállalat pedig egy egységgel csökkentené a kibocsátását a kompetitív szinthez képest?
Legyen a C vállalkozás egy kis családi élelmiszerbolt. Miért szorítja ki a piacról az A és B élelmiszer áruházlánc a kis boltot? Hogyan vélekedne a C üzlet mesterséges életben tartásáról? Milyen gazdasági hatása lenne, ha törvényi szabályozással három egyenlő részre osztanák fel a piacot, a családi élelmiszerbolt, illetve a B és C üzlethálózat között?
A fogyasztói kereslet egy termék iránt gyakran más tartós cikkek, például a lakások vagy közlekedési eszközök használatától függ. Ilyen esetben időben változik a kereslet jellemző reakciója, hasonlóan a kínálat alkalmazkodásához. Jó példa erre a benzin. A gépkocsik állománya rövid távon állandó, a vásárlók viszont új autókat vagy kerékpárokat vehetnek hosszú távon.
Milyen összefüggés van az időtáv és a benzin keresletének árrugalmassága között? Vázolja fel a benzin rövid távú és hosszú távú keresleti görbéjét! Mutassa meg, milyen hatást vált ki a benzin kínálatának csökkenése a két időszakban! Mutassa meg az olajkínálat beszűkülésének hatását a benzin árára, illetve a keresett mennyiségére rövid és hosszú távon egyaránt! Fogalmazza meg a kereslet két új szabályát, amelyek összevetik a kínálat eltolódásának az árra és mennyiségre gyakorolt hatását rövid és hosszú távon! A megfogalmazás történjék a kínálat c) és d) szabályával analóg módon (ez utóbbiakat megtalálhatja a C szakasz „Általános szabályok” című részében).
Értelmezze a következő párbeszédet:
A: „Hogyan lehetne a kompetitív profit zérus összegű hosszú távon? Ki olyan bolond, hogy a semmiért dolgozzon?”

B: „A verseny csak az extraprofitot viszi el. A hosszú távú kompetitív egyensúlyban a cégvezetőket honorálják a munkájukért, a tulajdonosok normál hozamot realizálnak a tőkéjükre, nem többet és nem kevesebbet.”
Képzeljen el három vállalatot, mindegyik kén-dioxidot bocsát ki Kalifornia levegőjébe. Nevezzük kínálatnak a szennyezés kiszűrésének vagy csökkentésének egységeit. Minden vállalatra jellemző egy emissziócsökkentési költséggörbe, s mutassák ezeket az A, B és C vállalatok MC görbéi a 8-12. ábrán.
1. Értelmezze a kénkibocsátás csökkentésének „piaci” kínálatát vagy MC görbéjét a 8-12. ábra közepén!
2. A környezetvédelmi hatóság úgy dönt, hogy 10 egységgel kell csökkenteni a kibocsátást. Hogyan kell hatékonyan allokálni a kiszűrendő szennyezést a három cég között?
3. A környezetvédelmi hatóság úgy dönt, hogy az első két cégnek kell 5-5 egységnyi káros anyagot kiszűrnie. Mekkora pótlólagos költség merül fel?
4. A környezetvédelmi hatóság „szennyezési bírságot” vet ki, hogy 10 egységgel csökkentse a kénemissziót. Meg tudja mondani a 8-12. ábra segítségével, mekkora a megfelelő bírság? Hogyan reagálnának az egyes vállalatok? Hatékonynak bizonyulna-e a szennyezés csökkentése?
5. Magyarázza meg, mi a határköltség jelentősége a környezetszennyezés hatékony csökkentése szempontjából!
A piaci áregyenes és a DD görbe közötti terület a fogyasztói többlet bármely kompetitív piacon, így a 8-11. ábrán is (ennek tárgyalását lásd az 5. fejezetben). Az SS görbe és az áregyenes által bezárt terület pedig a termelői többlet, amely a profit és a járadék összege, utóbbi az iparág vállalatainak vagy a specializált inputok tulajdonosainak jut. A fogyasztói és a termelői többlet összege a gazdasági többlet, amely az adott jószág nettó (termelési költségeken felüli) hozzájárulását méri a hasznossághoz.
Újjá tudná-e szervezni a termelést oly módon, amely növelné a gazdasági többletet a 8-11. ábrán levő versenyzői egyensúlyhoz, az E ponthoz képest? Ha a válasz nemleges, úgy az egyensúlyban megvalósul az allokációs (vagy Pareto-) hatékonyság. Definiálja az allokációs hatékonyságot, majd válaszolja meg a kérdést, és magyarázza meg a válaszát!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero