Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) A tökéletlen verseny típusai

Napjainkban a legtöbb piac szerkezete valahol a tökéletes verseny és a tiszta monopólium között helyezkedik el. A vállalat bizonyos mértékig képes befolyásolni az árait a tökéletlen versenyben, s ez a tény a vállalat termékének negatív meredekségű keresleti görbéjében tükröződik.
A piaci szerkezet legfőbb típusai: a) monopólium, amely egyetlen vállalatként maga állítja elő a teljes ágazati kibocsátást; b) oligopólium, ahol kisszámú eladó látja el az egész iparágat homogén vagy differenciált termékekkel; c) monopolisztikus verseny, amelyben sok kisvállalat kínálja az egymást helyettesítő, bár némileg differenciált termékét; és d) tökéletes verseny, itt rengeteg kisvállalat visz piacra azonos terméket. Az iparág vállalatai negatív meredekségű keresleti görbét tapasztalnak az első három esetben.
A tökéletlen verseny legfőbb forrását a méretgazdaságossági hatások, azaz a csökkenő átlagköltségek jelentik. Ha a vállalatok csökkenthetik költségeiket a kibocsátás növelésével, akkor ez szétrombolja a tökéletes verseny feltételeit, mert kevés számú vállalat tudja leghatékonyabban előállítani az iparág kibocsátását. Ha a minimális hatékony üzemméret elég nagy a nemzeti vagy regionális piachoz viszonyítva, akkor a költségfeltételek tökéletlen versenyt hoznak létre.
A csökkenő költségek mellett más okok is előidézhetik a tökéletlen versenyt. Ezek közé tartoznak a jogi belépési korlátok (szabadalmak vagy kormányzati előírások), a magas belépési költségek, a reklámozás és a termékdifferenciálás.

B) Monopolista viselkedés

A vállalat összbevételi görbéje könnyen levezethető a keresleti görbéjéből. Az összbevételi táblázatból vagy görbéből azután a határbevétel származtatható, ami az összbevétel változását fejezi ki, egy pótlólagos egység értékesítése után. A tökéletlen versenyző határbevétele kisebb az árnál, a termelő ugyanis az ár csökkentésére kényszerül egy további kibocsátásegység eladása kedvéért, s ezzel bevételt veszít a kibocsátás minden korábbi egységén. Vagyis negatív meredekségű kereslet esetén

P = AR > MR = P – az összes előző q-n elveszített bevétel.
Jól jegyezzük meg a 9-4. táblázat szabályait a keresleti rugalmasság, az ár és a mennyiség, a teljes bevétel és a határbevétel kapcsolatait illetően.
A monopólium annál a kibocsátásnál éri el a maximális profitot, ahol MR = MC; ekkor az utolsó eladott egység többletbevétele megegyezik a többletköltségével. Ábrákon ugyanez az MR = MC kritérium az MR és MC görbék metszéspontjában teljesül, vagy másként az összbevétel- és összköltséggörbe meredekségének egybeesése mellett. Mindenesetre a határbevétel = határköltség feltétel szükségképpen teljesül a profitmaximum egyensúlyi helyzetében.
A tökéletes versenyzők határbevétele megfelel az árnak. Ezért a kompetitív vállalat profitmaximalizáló kibocsátása ott van, ahol MC = P.
A közgazdasági okfejtés elvezet a határkiegyenlítődés fontos elvéhez. Döntéseink során vessünk számot a marginális jövőbeli előnyökkel és hátrányokkal, de hagyjuk figyelmen kívül a már kifizetett, elsüllyedt költségeket. Óvakodjunk a veszteségkerülő magatartástól!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero