Közgazdaságtan
Vitakérdések
- Tegyük föl, hogy egy monopolista ásványvízforrást birtokol. Válaszolja meg a következő kérdéseket, és indokolja meg válaszait!
- Tegyük föl, hogy a termelési költség zérus. Mekkora a kereslet árrugalmassága a profitmaximalizáló mennyiségnél?
- Tegyük föl, hogy a termelés határköltsége konstans: 1 dollár per egység. Mekkora a kereslet árrugalmassága a profitmaximalizáló mennyiségnél?
- Magyarázza meg, miért hamisak a következő megállapítások! Fogalmazza meg minden esetben a helyes állítást!
- A monopólium akkor maximalizálja profitját, ha MC = P.
- Minél nagyobb az árrugalmasság, annál jobban meghaladja a monopolár az MC értékét.
- A monopóliumok nincsenek tekintettel a határkiegyenlítődés elvére.
- A monopóliumok maximalizálják eladásaikat. Ezért többet termelnek, mint a kompetitív iparág, s áraik így alacsonyabbak lesznek.
- Mekkora az MR számszerű értéke, ha a dd egységnyi rugalmasságú? Magyarázza meg a választ!
- A Microsoft antitröszt ügyében Jackson bíró a következő véleményt fejtette ki: „Három alaptény jelzi, hogy a Microsoft monopolista hatalmat élvez. Először is, a Microsoft piaci részesedése rendkívül magas és stabil az Intel-kompatibilis PC-k operációs rendszerének piacán. Másodszor, magas belépési korlátok védelmezik a Microsoft domináns piaci részesedését. Harmadszor, és nagyrészt e korlátok eredményeként, a Microsoft fogyasztói nélkülözik a Windows kereskedelmileg életképes alternatíváit.” (Lásd e fejezetben a További olvasmányok között szereplő internetes hivatkozás 34. szakaszát.) Miért utalnak ezek a tények monopóliumra? Szükséges mindhárom vonás? Ha nem, akkor melyek a döntőek? Fejtse ki álláspontját!
- Rajzolja újra a 9-4. a) ábrát egy kompetitív vállalatra értelmezve! Miért vízszintes a vállalat dd görbéje? Magyarázza meg, miért esik egybe a vízszintes dd görbe az MR görbével! Keresse meg, hol van az MR és az MC profitmaximalizáló metszéspontja! Miért elégíti ez ki az MC = P kompetitív egyensúlyi feltételt? Most rajzolja újra a 9-4. b) ábrát a tökéletes versenyző esetére! Mutassa meg, hogy a TR és TC meredekségének tökéletes verseny esetén is azonosnak kell lennie a profitmaximáló kibocsátásnál!
- A Banana Computer Company cégnél a termelés állandó költsége 100 ezer dollár, továbbá minden egyes megtermelt egység 600 dollár munkadíjat, továbbá 400 dollár anyag- és energiaköltséget emészt fel. A fogyasztók 3000 dolláros áron még nem veszik meg ezeket a számítógépeket, ehhez képest minden 10 dolláros árcsökkenés után 1000 darabbal nő az eladott mennyiség. Számolja ki a Banana Computer határköltségét és határbevételét, adja meg a monopolista árat és mennyiséget!
- Mutassa meg, hogy profitmaximalizáló monopólium sohasem működik a keresleti görbéjének árrugalmatlan tartományában!
- Magyarázza meg, mi a hiba a következő megállapításban: „Egy profitmaximalizálásra törekvő vállalat mindenkor a legmagasabb árat számolja fel, amelyet a forgalom még elvisel.” Fogalmazza meg helyesen az állítást, utána magyarázza meg a határbevétel fogalmával a hibás és a helyesbített megállapítás különbségét!
- Idézze fel a fejezet végéről, miképpen szervezték meg a trösztöket az egyes ágazatok, így az olaj- és acélipar monopolizálására! Magyarázza meg a mondást: „A vám a trösztök szülőanyja.” Szemléltesse elemzését a 9-2. ábrával! Használja fel ugyanezt a diagramot annak igazolására, hogy a vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások leépítése gyengíti a monopolhatalmat.
- A differenciálszámítást kedvelők számára: A differenciálszámítás segítségével könnyen megmutathatja a profitmaximalizálási feltétel érvényességét. Legyen TP(q) = összprofit, TC(q) = összköltség és TR(q) = összbevétel. Egy változó határértéke egyenlő a változó kibocsátás szerinti deriváltjával, így dTR/dq = TR’(q) = MR = határbevétel.
- Magyarázza el a TP = TR – TC öszefüggést!
- Mutassa meg, hogy a profitfüggvény maximuma ott van, ahol TC’(q) = TR’(q)! Értelmezze a kapott eredményt!
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero