Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan


Vitakérdések

  1. Tegyük föl, hogy egy monopolista ásványvízforrást birtokol. Válaszolja meg a következő kérdéseket, és indokolja meg válaszait!
    1. Tegyük föl, hogy a termelési költség zérus. Mekkora a kereslet árrugalmassága a profitmaximalizáló mennyiségnél?
    2. Tegyük föl, hogy a termelés határköltsége konstans: 1 dollár per egység. Mekkora a kereslet árrugalmassága a profitmaximalizáló mennyiségnél?
  2. Magyarázza meg, miért hamisak a következő megállapítások! Fogalmazza meg minden esetben a helyes állítást!
    1. A monopólium akkor maximalizálja profitját, ha MC = P.
    2. Minél nagyobb az árrugalmasság, annál jobban meghaladja a monopolár az MC értékét.
    3. A monopóliumok nincsenek tekintettel a határkiegyenlítődés elvére.
    4. A monopóliumok maximalizálják eladásaikat. Ezért többet termelnek, mint a kompetitív iparág, s áraik így alacsonyabbak lesznek.
  3. Mekkora az MR számszerű értéke, ha a dd egységnyi rugalmasságú? Magyarázza meg a választ!
  4. A Microsoft antitröszt ügyében Jackson bíró a következő véleményt fejtette ki: „Három alaptény jelzi, hogy a Microsoft monopolista hatalmat élvez. Először is, a Microsoft piaci részesedése rendkívül magas és stabil az Intel-kompatibilis PC-k operációs rendszerének piacán. Másodszor, magas belépési korlátok védelmezik a Microsoft domináns piaci részesedését. Harmadszor, és nagyrészt e korlátok eredményeként, a Microsoft fogyasztói nélkülözik a Windows kereskedelmileg életképes alternatíváit.” (Lásd e fejezetben a További olvasmányok között szereplő internetes hivatkozás 34. szakaszát.) Miért utalnak ezek a tények monopóliumra? Szükséges mindhárom vonás? Ha nem, akkor melyek a döntőek? Fejtse ki álláspontját!
  5. Becsülje meg számszerűen a kereslet árrugalmasságát a 9-1. ábra A és B pontjában! (Útmutatás: esetleg felidézheti a rugalmasságok kiszámításának szabályát a 4-5. ábráról.)
  6. Rajzolja újra a 9-4. a) ábrát egy kompetitív vállalatra értelmezve! Miért vízszintes a vállalat dd görbéje? Magyarázza meg, miért esik egybe a vízszintes dd görbe az MR görbével! Keresse meg, hol van az MR és az MC profitmaximalizáló metszéspontja! Miért elégíti ez ki az MC = P kompetitív egyensúlyi feltételt? Most rajzolja újra a 9-4. b) ábrát a tökéletes versenyző esetére! Mutassa meg, hogy a TR és TC meredekségének tökéletes verseny esetén is azonosnak kell lennie a profitmaximáló kibocsátásnál!
  7. A Banana Computer Company cégnél a termelés állandó költsége 100 ezer dollár, továbbá minden egyes megtermelt egység 600 dollár munkadíjat, továbbá 400 dollár anyag- és energiaköltséget emészt fel. A fogyasztók 3000 dolláros áron még nem veszik meg ezeket a számítógépeket, ehhez képest minden 10 dolláros árcsökkenés után 1000 darabbal nő az eladott mennyiség. Számolja ki a Banana Computer határköltségét és határbevételét, adja meg a monopolista árat és mennyiséget!
  8. Mutassa meg, hogy profitmaximalizáló monopólium sohasem működik a keresleti görbéjének árrugalmatlan tartományában!
  9. Magyarázza meg, mi a hiba a következő megállapításban: „Egy profitmaximalizálásra törekvő vállalat mindenkor a legmagasabb árat számolja fel, amelyet a forgalom még elvisel.” Fogalmazza meg helyesen az állítást, utána magyarázza meg a határbevétel fogalmával a hibás és a helyesbített megállapítás különbségét!
  10. Idézze fel a fejezet végéről, miképpen szervezték meg a trösztöket az egyes ágazatok, így az olaj- és acélipar monopolizálására! Magyarázza meg a mondást: „A vám a trösztök szülőanyja.” Szemléltesse elemzését a 9-2. ábrával! Használja fel ugyanezt a diagramot annak igazolására, hogy a vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások leépítése gyengíti a monopolhatalmat.
  11. A differenciálszámítást kedvelők számára: A differenciálszámítás segítségével könnyen megmutathatja a profitmaximalizálási feltétel érvényességét. Legyen TP(q) = összprofit, TC(q) = összköltség és TR(q) = összbevétel. Egy változó határértéke egyenlő a változó kibocsátás szerinti deriváltjával, így dTR/dq = TR’(q) = MR = határbevétel.
    1. Magyarázza el a TP = TR – TC öszefüggést!
    2. Mutassa meg, hogy a profitfüggvény maximuma ott van, ahol TC’(q) = TR’(q)! Értelmezze a kapott eredményt!

Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave