Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) A kockázat és bizonytalanság gazdaságtana
  1. A gazdasági élet tele van bizonytalansággal. Kétségesek az egyének jövedelmi kilátásai és foglalkoztatási lehetőségei, továbbá katasztrofális veszteségek érhetik őket; a vállalatoknál bizonytalan a költségek alakulása, a bevételek pedig ki vannak téve az árak és a termelés előre nem látható ingadozásainak.
  2. Jól működő piacokon az arbitrázs, a spekuláció és a biztosítás segít az elkerülhetetlen kockázatok elsimításában. A spekulánsok a termékek adásvételével igyekeznek kihasználni az egyes piacok közti árkülönbségeket, hogy ezen profitot érjenek el. A termékeket átcsoportosítják egyrészt regionálisan az alacsony árfekvésű piacokról a magas árszintű piacokra, másrészt időben a bőség periódusaiból a szűkösség idejére, és végül bizonytalan állapotok között olyan időszakokra, amikor a véletlen szűkössé tesz egy-egy jószágot.
  3. A spekulánsok és arbitrázs kereskedők profitszerző tevékenysége kialakítja az árak egyfajta egyensúlyi mozgását térben, időben és kockázatos helyzetekben. E piaci egyensúlyok zérus profit mellett jönnek létre, ahol kiegyenlítődnek a régiók, időszakok és bizonytalan állapotok közötti határköltségek és határhasznok. Amennyiben a spekulánsok mérséklik az árak és fogyasztás kilengéseit, úgy részt vesznek a láthatatlan kéz tevékenységében, amelynek társadalmi haszna, hogy átcsoportosítja a termékeket a bőség időszakából (mikor az árak alacsonyak) a szűkös időkbe (mikor az árak magasak).
  4. A spekulatív piacok segítségével a gazdasági szereplők lefedezhetik magukat a nemkívánatos kockázatokkal szemben. A kockázatkerülés gazdasági elvéből következően – ez a csökkenő határhaszonra vezethető vissza – az egyének nem fogadják el a zérus várható értékű kockázatos helyzeteket. A kockázatkerülés ösztönzi az embereket biztosítások megkötésére is; hogy enyhítsék a tűzesetek, elhalálozás, vagy más szerencsétlenségek végzetes jólétcsökkentő hatásait.
 
B) A biztosítás gazdaságtana
  1. A biztosítás és a kockázatmegosztás stabilizálja a fogyasztást a különböző állapotokban. A biztosítók átvállalják a nagyobb egyéni kockázatokat, és széles körben szétterítik őket, ezzel elfogadhatóvá teszik a résztvevők sokasága számára. A biztosítás azért hasznos, mert segíti a fogyasztás kiegyenlítését különböző bizonytalan állapotok között, és ezúton növeli a hasznosság várható értékét.
  2. A biztosítási piacok hatékony működésének szigorú feltételei vannak: nagyszámú egymástól független esemény szükséges, és nem lehet számottevő az erkölcsi kockázat, illetve a kontraszelekció esélye. Piaci kudarcok, például kontraszelekció esetén az árak eltorzulhatnak, vagy a piac egyszerűen nem is létezik.
  3. Ha nem működőképes a magánbiztosítások piaca, közbeléphet az állam a társadalombiztosítás megszervezésével. Az állam gondoskodik a társadalombiztosításról, ha a magánbiztosítás piacai nem működhetnek hatékonyan, és a közvélemény úgy véli, hogy szociális hálóval kell védekezni a nagyobb kockázatok, mint a munkanélküliség, betegség és az alacsony jövedelem ellen. Napjainkban még a leginkább laissez-faire szellemű fejlett piacgazdaságokban is az állam nyújt biztosítást a munkanélküliséggel és az időskori egészségügyi kockázatokkal szemben.
 
C) Egészségügy: a megoldhatatlan probléma
  1. Az egészségügyi ellátás a legnagyobb társadalombiztosítási program. Az egészségügyi piacon halmozottan jelentkeznek a piaci kudarcok, s ez kiváltja az állami közbeavatkozást. Az egészségügyi rendszereknek először is igen jelentős externális hatásai vannak. Ezenfelül aszimmetrikus informáltság jellemzi az orvosok és páciensek kapcsolatát, s ebből bizonytalanságok adódnak a kezelés megfelelő módjára és szintjére nézve, továbbá a páciensek és a biztosítótársaságok között is aszimmetrikusak az információk, ami a biztosítottak kontraszelekciójára vezet. Az egészségügyi ellátás végül oly fontos az emberi jólét és a munkatermelékenység szempontjából, hogy a legtöbb állam törekszik legalább egy alapszintű ellátást garantálni a teljes népesség számára.
  2. Ha az állam támogatja az egészségügyi ellátást, és ezt mindenkire ki akarja terjeszteni, akkor túlkereslet keletkezik az orvosi szolgáltatások iránt. Ez egyben kihívást jelent az egészségpolitika számára, hogy kifejlessze a nem árjellegű adagolás hatékony és méltányos formáit.
 
D) Innováció és információ
  1. Schumpeter az innovatív vállalkozó fontos szerepét hangsúlyozta, aki „új kombinációkat” teremt új termékek, illetve új szervezési módszerek formájában, és ezzel átmenetileg vállalkozói profitra tesz szert.
  2. Az információ-gazdaságtan manapság rámutat az újszerű, fejlettebb tudás létrehozásának és elterjesztésének nehézségeire. Az információ különbözik a közönséges javaktól, mert nagyon költséges a létrehozása, viszont fillérekért lehet reprodukálni. Elsajátíthatatlanságnak nevezzük, ha a vállalatok nem képesek fejlesztéseik teljes pénzügyi értékét realizálni. Az elsajátíthatóság fokozása érdekében az államok megalkották a szellemi tulajdonjogok intézményét, ezek szabályozzák a szabadalmak, szerzői jogok, üzleti titkok és az elektronikus média használatát. Az internethez hasonló elektronikus információs rendszerek elterjedése nyomatékosította az információs szolgáltatások hatékony árazásának dilemmáját.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave