Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

  1. Nevezze meg azokat a végtermékeket, amelyektől a felsorolt termelési tényezők származékos kereslete függ: gabonaföld, üzemanyag, fodrász, kosárlabdagyártó szerszámgép, szőlőprés, közgazdasági tankönyv.
  2. A 12-4. táblázat az alkalmazott munkások és a pizzatermelés összefüggését mutatja adottnak véve a többi tényező mennyiségét.
    1. Töltse ki a 3. és az 5. oszlop üresen hagyott mezőit!
    2. Szerkesszen egy diagramot, amely a munkakereslet és a pizzakészítők határtermék-bevételének összefüggését mutatja a 12-3. ábra mintájára!
    3. Hány munkást alkalmaznak, ha a pizzakészítők fizetése 30 dollár/fő?
    4. Tételezzük fel, hogy kétszeresére emelkedik a pizzák ára. Rajzolja meg az új MRP görbét! Becsülje meg ennek hatását a pizzakészítők foglalkoztatására, ha nem történt egyéb változás!
       
      12-4. táblázat.
       
  3. Az elmúlt évszázadban körülbelül 50 százalékkal csökkent a teljes élet során teljesített munkaórák száma, eközben a reálbérek nyolcszorosára növekedtek. Tegyük fel, hogy a munka határtermelékenységének növekedése volt a meghatározó változás ez idő alatt. Rajzolja meg erre alapozva a munka kínálati-keresleti diagramját 1900-ra és 2000-re vonatkozóan, melyek magyarázatot adnak a bekövetkezett változásokra! Az életpályán ledolgozott munkaórák száma szerepeljen a diagramok vízszintes tengelyén, a reálbér nagysága pedig a függőleges tengelyen. Mi az alapvető sajátossága a munkakínálatnak, amelyet tekintetbe kell vennie, hogy magyarázatot adhasson a szóban forgó történelmi tendenciára?
  4. Miért helytelenek a következő állítások? Fogalmazza meg helyesen ezeket!
    1. A határtermék-bevétel az egy dolgozóra jutó összbevételt jelenti.
    2. Az elosztási elmélet egyszerű. Meg kell határozni, hogy mennyit termelnek az egyes tényezők, majd oda kell adni nekik a kibocsátás megfelelő részét.
    3. Verseny esetén a dolgozók megkapják a teljes előállított kibocsátást, a nyersanyagok költségeit leszámítva.
  5. A 12-1. ábra tanúsága szerint csak kismértékben változott a munka részesedése az amerikai nemzeti jövedelemből 1970 és 2007 között, noha a teljes jövedelem (GDP) közben a háromszorosára emelkedett. Rajzolja meg az egész gazdaságra vonatkozó megfelelő diagramokat a 12-8. ábrához hasonlóan, s adjon velük magyarázatot e két tényre.
  6. Munkásvezérek szokták a következőt mondani: „Munka nélkül nincs termelés. Ezért a munkát illeti meg a teljes kibocsátás.” A tőke szószólói erre így válaszolhatnak: „Vegyük el az összes tőkeeszközt, s a munka legfeljebb a föld puszta alamizsnájához jut hozzá; a létrehozott össztermék ezért gyakorlatilag a tőkét illeti.”
    Elemezze az előbbi érvek logikai hibáját! Mutassa meg, hogy a fentebbi álláspontok képviselői a kibocsátás 200-300 százalékát osztanák szét a két vagy három tényező között, miközben csak 100 százalékot lehet elosztani. Hogyan oldja meg a neoklasszikus határtermelékenységi elmélet e vitát?
  7. Rajzolja meg az olajpiac kínálati és keresleti görbéjét! Tételezze fel ezután, hogy egy jól működő elektromos autó kifejlesztése leapasztja az olajkeresletet. Rajzolja meg az új keresleti görbét és az új egyensúlyi helyzetet! Hogyan befolyásolja ez a fejlemény az olaj árát, felhasznált mennyiségét és az olajtermelők összjövedelmét?
  8. A neoklasszikus elosztási elmélet segítségével elemezhetjük a bevándorlás hatását a nemzeti jövedelem elosztására. Tegyük fel, hogy két homogén termelési tényezővel gyártják a javakat, munkával és tőkével, az előbbi munkabért, az utóbbi profitot kap. Tekintse a 12-9. ábrát, melyen ugyanazok a változók szerepelnek, mint a 12-8. diagramon. Itt S-sel jelöltük a kiinduló kínálati görbét, az egyensúly pedig az A pontban jön létre.
     
    A munkakínálat ezután jelentősen kibővül egy bevándorlás hatására. Ezzel az S munkakínálati görbe S’ helyzetbe tolódik, ahogy a nyíl mutatja. Tegyük fel, hogy a többi termelési tényező mennyisége nem változik. Válaszolja meg ennek alapján a következő kérdéseket!
    1. Jellemezze az ábra alapján a bevándorlás utáni új egyensúlyi helyzetet!
    2. Hogyan változik meg a reálbér?
    3. Hogyan alakul a profit össztömege és a profitráta (a tőkeegységre jutó profit)?
    4. Miért nem lehet pontosan megmondani, nő-e vagy csökken a teljes bértömeg, illetve a munka részesedése a nemzeti jövedelemből?
    5. Figyeljen fel rá, hogy e feladat felveti a bevándorlás hatását a teljes nemzeti jövedelemre. Ebből adódik a különbség a 3. fejezetben található keresleti-kínálati elemzéshez képest, ahol a különböző városok közti népességmozgás hatásait vizsgáltuk. Magyarázza meg, miért befolyásolja az Egyesült Államok általános bérszínvonalát ebben a példában a Mexikóból történő bevándorlás, miközben a Miami és Detroit közti népességmozgás nem volt hatással a bérkülönbségekre a 3. fejezet példájában!
  9. Legyen a 12-8. ábrán bemutatott határtermelékenységi elméletben a föld a változó ráfordítás a munka helyett. Rajzolja újra az ábrát ennek megfelelően, s fejtse ki az elosztási elméletet az új rajz segítségével! Melyik tényező jövedelme lesz a maradvány?
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave