Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Milyen intézkedésekkel lehetne megszüntetni a 13-7. ábrán bemutatott munkapiaci szegmentációt?
Magyarázza meg szóban és kínálati-keresleti diagram segítségével is, hogyan hatnak a bérekre és a foglalkoztatásra az alábbi változások az érintett munkapiacokon!
1. A kőművesek szakszervezete tárgyalások során alacsonyabb munkanormát alkudott ki: 60 tégla helyett 50-et kell rakni óránként. Hogyan érinti ez a szakszervezet tagjait?
2. A légitársaságok deregulációját követően a szakszervezetek nélkül működő társaságok 20 százalékkal növelték piaci részesedésüket. Hogyan érinti ez a társaságok pilótáit?
3. Sok tagállam megengedte, hogy a nővérek több teendőt és felelősséget átvegyenek az orvosoktól. Hogyan érinti ez az orvosokat?
4. Japán hozzájárult az Egyesült Államokba irányuló gépkocsiexportjának korlátozásához. Hogyan érinti ez az amerikai autóipari munkásokat?
Magyarázza meg, mi történne a bérkülönbségekkel a következő fejlemények hatására!
1. Növekszik az egyetemi diploma megszerzésének költsége.
2. Szabaddá válik a migráció az európai országok között.
3. Ingyenes közoktatást vezetnek be egy olyan országban, ahol korábban csak költséges magánoktatás állt rendelkezésre.
4. Technológiai változásoknak köszönhetően rendkívüli mértékben megnő azoknak az embereknek a száma, akik láthatják a népszerű sport- és szórakoztató programokat.
Akkor beszélünk diszkriminációról, ha alacsony bérű munkapiaci szegmensekbe szorítanak hátrányos helyzetű csoportokat (pl. nőket vagy afroamerikaiakat). Magyarázza meg, hogyan segítették elő az alábbi eljárások – ezek közül néhány egészen a közelmúltig előfordult – a diszkriminatív munkapiaci szegmentáció fennmaradását!
1. Sok állami egyetem nem engedte, hogy nők a mérnöki tudományokat válasszák fő szakiránynak.
2. Sok kiemelkedő egyetem nem fogadta el női hallgatók jelentkezését.
3. A fehérek és más bőrszínűek különálló iskolarendszerekben folytatták tanulmányaikat.
4. Elit társadalmi klubok nem fogadtak tagjaik közé nőket, afroamerikaiakat vagy katolikusokat.
5. Munkaadók nem vettek fel szegregált belvárosi iskolákban végzett jelentkezőket, mert alacsony volt az ilyen alkalmazottak átlagos termelékenysége.
A közelmúlt bevándorlási hullámai az alacsony képzettségű munkások számát növelték; nemigen hatottak a magasan képzett munkavállalók kínálatára. Nemrég megjelent George Borjas, Richard Freeman és Lawrence Katz tanulmánya; a szerzők becslése szerint a középiskolából lemorzsolódottak jövedelmei 4 százalékkal csökkentek a diplomás alkalmazottak jövedelméhez képest a nyolcvanas években a bevándorlás és külkereskedelem következtében.
1. A bevándorlás hatásának szemügyre vételéhez lapozzon vissza az előző fejezet 12-6. ábrájához! Rajzolja újra a grafikonokat, a következő megnevezésekkel: a) „Szakképzett munkások piaca”, b) „Szakképzetlen munkások piaca”. Ezután a bevándorlás jobbra tolja a szakképzetlen munka kínálati görbéjét, miközben változatlanul hagyja a szakképzett munka kínálatát. Mi történne a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók relatív bérével, illetve a munkanélküliség relatív szintjével a bevándorlás hatására?
2. Elemezze ezután a külkereskedelem hatását a bérekre és a foglalkoztatásra! Tegye fel, hogy a globalizáció fokozza a hazai szakképzett munkások keresletét az a) ábrán, és csökkenti a hazai szakképzetlen munkások keresletét a b) ábrán. Mutassa meg, hogy ez növeli a szakképzett és szakképzetlen dolgozók közti egyenlőtlenségeket!
Az emberek gyakran bosszankodnak a magas adók miatt, mert ezek a munkakínálat csökkenéséhez vezethetnek. Gondolja át a magasabb adók hatását visszahajló munkakínálati görbét feltételezve a következők szerint! Legyen az adózás előtti bér W, az adózás utáni bér Wp, az adókulcs pedig t. Magyarázza meg a Wp = (1 – t)W összefüggést! Készítsen táblázatot, feltüntetve az adózás előtti és utáni béreket, ha az adózás előtti órabér 20 dollár, s az adókulcs rendre 0, 15, 25 és 40 százalék!

Lapozzon most vissza a 13-4. ábrához! Mutassa meg, hogyan hat egy alacsonyabb adókulcs a kínálati görbére a C pont alatti és fölötti tartományban! Mutassa ki az adókulcs és a kormányzat adóbevétele közti kapcsolatot a táblázatában!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero