Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A nagy angol közgazdász, Alfred Marshall (1842–1924) hozta létre a modern közgazdaságtan számos elemzési eszközét, leginkább az foglalkoztatta azonban, miként lehet ezeket az eszközöket a társadalom problémáira alkalmazni. Székfoglaló előadásában mondotta a következőket:

A leginkább dédelgetett törekvésem az lesz, hogy gyarapodjék a Cambridge University által kibocsátott józan eszű, de érző szívű végzettek száma, akik hajlandók legjobb tudásuk szerint felvenni a küzdelmet a körülöttünk levő társadalmi szenvedéssel, akik nem dőlnek hátra elégedetten addig, amíg a kifinomult és nemes élet valamennyi anyagi eszközét nem hozzák felszínre. (Memorials of Alfred Marshall, szerk. A. C. Pigou, MacMillan and Co., London: 1925, 174. o., kisebb módosításokkal.)

Magyarázza meg, hogyan szüli meg a józan ész azt a lényegi pozitív közgazdasági elemzést, amelyre szükség van az érző szív normatív értékítéleteinek megvalósításához! Egyetért-e Ön azzal, ahogyan Marshall látja a tanárok szerepét? Elfogadja az ő törekvését?
A néhai George Stigler, kiemelkedő konzervatív chicagói közgazdász, a következőket írta:

Egyetlen átfogóan egyenlősítő társadalom sem volt képes arra, hogy hatékony és haladó gazdasági rendszert hozzon létre és tartson fenn. Egyetemes tapasztalat, hogy szükség van a megkülönböztető jutalmazás bizonyos rendszerére a dolgozók ösztönzéséhez. (The Theory of Price, 3. kiad., MacMillan, New York: 1966., 19. o.)

Vajon a pozitív vagy a normatív közgazdaságtanhoz tartoznak e megállapítások? Vizsgálja meg Stigler álláspontját Alfred Marshall imént idézett nézeteinek fényében! Lát-e ellentmondást a két vélemény között?
Határozza meg gondosan a következő fogalmak mindegyikét, és említsen példákat is: TLH görbe, szűkösség, termelési hatékonyság, ráfordítások, kibocsátás.
Olvassa el az időfelhasználásról szóló keretes szöveget (12. o.), majd végezze el az utolsó bekezdésében leírt feladatot! Készítsen táblázatot, amelyben összehasonlítja az Ön és egy átlagos amerikai időfelhasználását! (A grafikus elemzéshez lásd e fejezet függelékének 5. kérdését!)
Tegyük fel, hogy Econoland országban munkaráfordítással hajat vágnak és ingeket varrnak. A rendelkezésre álló munkaórák száma 1000. Egy hajvágáshoz ½ munkaórára, egy ing elkészítéséhez pedig 5 munkaórára van szükség. Szerkessze meg Econoland termelési lehetőségeinek határát!
Tegyük fel, tudományos felfedezéseknek köszönhetően megkétszereződött a társadalom vajtermelő erőforrásainak termelékenysége, anélkül, hogy az ágyúgyártás termelékenysége változott volna. Szerkessze meg az 1-2. ábrából kiindulva a társadalom termelési lehetőségeinek határát az új átváltási viszony szemléltetéséhez!
Néhány tudós úgy véli, gyorsan kimerítjük természeti erőforrásainkat. Tételezzük fel, hogy csak két ráfordítás létezik (munka és természeti erőforrások), amellyel két terméket állítanak elő (hangversenyt és benzint), s időközben a társadalom technológiai lehetőségei nem fejlődnek. Mutassa meg, mi történik a TLH görbével, ha az idők során kimerülnek a természeti erőforrások! Hogyan módosítanák a találmányok és a technikai fejlődés a válaszát? Magyarázza meg a példa alapján a mondást: „a gazdasági növekedés versenyfutás az erőforrások kimerülése és az új eljárások felfedezése között”!
Szorgos Szabolcsnak legyen mondjuk 10 órája, hogy felkészüljön a küszöbön álló közgazdaságtan- és történelemdolgozatra. Rajzolja meg az osztályzatok TLH görbéjét Szabolcs korlátozott időkeretére való tekintettel! Hová kerül jegyeinek „kibocsátása” a TLH görbéhez képest, ha nem hatékony Szabolcs felkészülése, mert mondjuk hangos zenét hallgat, vagy barátaival csetel? Mi történik az osztályzatok TLH görbéjével, ha Szabolcs 10 óráról 15 órára növeli tanulmányi ráfordítását?
Tekintsük a tiszta levegő és az autózás TLH görbéjét!
1. Magyarázza el, miért szorítja az országot a TLH görbén belülre, ha nem korlátozzák az autózásból eredő légszennyezést! Szemléltesse okfejtését a két jószág gondosan felrajzolt TLH görbéjével!
2. Fejtse ki, hogyan növelheti meg mindkét jószág mennyiségét, és mozdíthatja el az országot a TLH görbéjére, ha beárazzák a gépkocsik károsanyag-kibocsátását! Mutassa meg egy ábrán, hogyan módosítja a végeredményt a „piaci kudarc” korrigálása!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero