Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Írja fel mindenki a csoportban egy darab papírra a neve nélkül családjának éves becsült jövedelmét! Az adatokból készítsenek gyakorisági táblázatot, amely a jövedelmek megoszlását szemlélteti! Mekkora a medián jövedelem? És az átlagjövedelem?
Milyen hatása lenne a következőknek az adózás utáni jövedelmek Lorenz-görbéjére? (Tegyük fel, hogy a kormány a GDP reprezentatív kosarára költi az adókat.)
1. Lineáris jövedelemadó (minden jövedelmet azonos kulccsal adóztatnak).
2. Progresszív jövedelemadó (a magasabb jövedelmek nagyobb kulccsal adóznak, mint az alacsonyabb jövedelmek).
3. A cigarettára és az élelmiszerre kivetett adók nagymértékű megemelése.
Rajzoljon Lorenz-görbét az eredeti jövedelemelosztásra, majd mutassa meg, hogyan változtatják meg a görbét a felsorolt intézkedések!
Ismételjék meg Okun lyukascsöbör-kísérletét! Jöjjön össze a csoport, és írja fel mindenki egy darab papírra, milyen mértékű elszivárgást tolerálna még, miközben az állam elvesz 100 dollárt a felső jövedelmi ötödtől, hogy azt odaadja az alsó jövedelmi kvintilisnek. Ki véli úgy, hogy 99 százalékos elszivárgás is megengedhető lenne? Ki tenné ezt 50 százalékra? Van olyan, aki csak zérót fogadna el? Írjon mindenki egy rövid indoklást a saját határértékéről! Terítsék ki a lapjaikat, és vitassák meg a különbségeket!
Fontolja meg a szegények jövedelemkiegészítésének két lehetőségét: a) készpénzes támogatás (mondjuk 500 dollár havonta); b) kötött felhasználású juttatások, például szubvencionált élelmiszer vagy orvosi ellátás. Sorolja fel a két stratégia mellett, illetve ellen szóló érveket! Meg tudja magyarázni, miért a b) stratégiát használják inkább az Egyesült Államokban? Egyetért ezzel a választással?
Az Econoland nevezetű országban 10 ember él. Jövedelmeik a következők (ezer dollárban): 3, 6, 2, 8, 4, 9, 1, 5, 7 és 5. Szerkessze meg a jövedelmi ötödök (kvintilisek) táblázatát, a 17-2. táblázat mintájára! Rajzolja meg a Lorenz-görbét! Számolja ki az A szakaszban definiált Gini-együttható értékét!
Sokan folyamatosan vitatják, milyen formát öltsön a szegények megsegítése. Az egyik irányzat azt mondja: „Adjunk az embereknek pénzt, s ezen ők megveszik majd a számukra szükséges egészségügyi szolgáltatásokat és élelmiszereket.” A másik tábor ellenvetése a következő: „Ha pénzt adunk a szegények kezébe, azt esetleg sörre és kábítószerre költik. Ugyanabból a pénzből többre jutunk az alultápláltság és a betegségek enyhítésében, ha természetbeni juttatásokat adunk (vagyis közvetlenül javakkal és szolgáltatásokkal látjuk el őket pénz helyett, amin megvehetnék e javakat vagy szolgáltatásokat). A magánember belátása szerint költheti el az általa megkeresett pénzt, a társadalom szociális támogatásra költött dollárja azonban olyan pénz, amelyet a társadalomnak joga van közvetlenül a célra rendelni.”
Az első irányzat érve alighanem a kereslet elméletén alapul. Hadd döntse el minden háztartás maga, hogyan maximalizálja saját hasznosságát a korlátozott költségvetésével. Az 5. fejezetben megmutattuk, hogy ez az érv megállhatja a helyét. Mi van azonban akkor, ha a szülők számára főleg a sör és a lottószelvények hasznosak, nem pedig a gyermekek teje vagy ruházkodása? Egyetért Ön a második nézettel? Melyiket érvényesítené a két álláspont közül saját személyes tapasztalatai és olvasmányai alapján? Magyarázza meg választását!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero