Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A szöveg különböző gazdasági kérdéseket tárgyal, amelyek a nemzetközi kereskedelem, a versenyképesség és a protekcionizmus körül forognak. Az első állítás szerint Mexikó nehezen tud versenyezni az Egyesült Államokkal, mivel az amerikai gyárak hatékonyabbak, és több technológiai eszközzel rendelkeznek. Ezért Mexikónak vámokra van szüksége az export érdekében. Az amerikai munkások reálbérei csökkenhetnek, ha az olcsó mexikói munkaerővel versenyeznek. A komparatív előnyök elve alkalmazható a különböző szinteken, például családok, városok és államok között. A szöveg említi Ross Perot kijelentését, és felveti Európa termelési lehetőségeinek kérdését, valamint a kereskedelem előnyeit a különböző országok között. A protekcionizmus érveit is bemutatja, például a hazai iparágak védelmét az importversennyel szemben, és a kvóták gazdasági hatásait elemzi. Az amerikai kvóták korlátozzák az importot, és a kvótaengedélyek elárverezése jelentős bevételt hozhatna az államkincstárnak. A szöveg végül a kvóták hatásait vizsgálja, beleértve a hazai árak és mennyiségek változását, valamint a hatékonyságvesztést.

Döntse el az alábbi állításokról, helyesek-e vagy sem, és indokolja meg válaszát! Ha helytelennek tartja az állítást, igazítsa ki azt!
1. „Mi, mexikóiak soha sem fogunk tudni eredményesen versenyezni az északi kolosszussal. Neki ugyanis sokkal hatékonyabbak a gyárai, sokkal több számítógépe és szerszámgépe van, a mérnöki tudományokban is jóval előttünk jár. Vámokra van tehát szükségünk, különben nem exportálhatunk semmit!”
2. „Ha az amerikai munkások ki lennének téve az olcsó mexikói munka féktelen versenyének, akkor a reálbéreink szükségképp drasztikusan lezuhannának.”
3. „A komparatív előnyök elve éppoly jól alkalmazható a családokon, a városokon és az államokon belüli munkamegosztásra, mint a nemzetek és a kontinensek közti specializációra.”
4. Ross Perot kijelentése.
Szerkessze meg újra a 18-1. ábrát a hozzá tartozó táblázattal együtt Európa termelési lehetőségeinek szemléltetésére! Tegyük fel, hogy Európa 600 egységnyi munkával rendelkezik, és a munka termelékenységét a 18-2. táblázatban levő adatok mutatják.
Mi lenne, ha a 18-2. táblázatban látható adatokat (1, 2; 3, 4)-ről (1, 2; 2, 4)-re változtatnánk? Miért nem jöhetne létre így semmiféle kereskedelem? Magyarázza meg ennek alapján a közmondást: „Vive la différence!” (szabad fordításban: „Éljenek a különbségek!”)! Miért éppen azok a kis országok juthatnak a legtöbb előnyhöz, melyeknek a kereskedelem előtti árai leginkább különböznek a kialakult világpiaci áraktól?
A 3. feladat folytatásaként tegyük fel, hogy a 18-2. táblázat adatai egy újonnan iparosodott országra (NIC) és Amerikára vonatkoznak. Milyen előnyök származhatnak a két ország közti kereskedelemből? Tegyük fel ezután, hogy ez a NIC ország átveszi az amerikai technológiát, és ugyanolyan termelési lehetőségekkel fog rendelkezni, mint amit Amerika oszlopa mutat a 18-2. táblázatban. Mi történik a nemzetközi kereskedelemmel? Hogyan változik meg reálbér és lakosság életszínvonala a NIC országban? Mi lesz Amerika életszínvonalával? Levonható-e ebből valamilyen tanulság a konvergáló országok kereskedelmére és jólétére?
Egy amerikai szenátor írta a következőket: „A kereskedelemről azt tartjuk, hogy emeli minden nemzet jövedelmét – legalábbis erre tanított minket Adam Smith és David Ricardo. Ha viszont a versenytársaink gazdasági felemelkedése okozta a mi gazdasági hanyatlásunkat, akkor e két bölcselő – és az általuk alapított egész közgazdaságtan – lóvá tett bennünket immár 200 éve.”

Magyarázza meg, miért helyes az első mondat megállapítása! Fejtse ki, miért nem következik a második mondat az elsőből! Tudna példát mondani arra, hogy a J ország gazdasági növekedése csökkentheti A ország életszínvonalát? (Útmutatás: a 4. kérdésre adott válasz segíthet az idézetben rejlő logikai hiba kiderítésében.)
A modern protekcionisták az alábbi érveket használják a hazai iparágak védelmének alátámasztására az importversennyel szemben:
1. Bizonyos körülmények között az ország növelheti jólétét a hazai ágazatok védelmével, ha ezt senki nem torolja meg.
2. A kínai bérek csekély töredékét teszik ki az amerikai béreknek. Ha nem korlátozzuk a kínai feldolgozóipari termékek importját, a jövőben egyre nagyobb lesz a kereskedelmi hiányunk az alacsony bérű munkások versenyének nyomása alatt.
3. Az ország elfogadhatja életszínvonalának némi csökkenését, cserébe bizonyos iparágak fenntartásáért, melyeknek nemzetbiztonsági jelentőséget tulajdonít. Így megvédheti például a külföldi versenytől a szuperszámítógépek vagy a kőolaj termelését.
4. Azoknak, akik már tanultak makroökonómiát: Ha a rugalmatlan bérek vagy árak, esetleg a nem megfelelő valutaárfolyam recessziót és túlzott munkanélküliséget okoznak, akkor a vámok növelhetik a kibocsátást, és csökkenthetik a munkanélküliségi rátát.
Vesse össze a fentebbi érveket a protekcionizmus hagyományos indokainak egyikével! Vázolja azokat a körülményeket, amelyek között érvényesek lehetnek, és döntse el, egyetért-e velük vagy sem!
Az Egyesült Államok kvótákat használt az acél, a gépkocsik, a textíliák és sok más termék behozatalának korlátozására, valamint a kereskedelmi hajózásban is. A közgazdászok számításai szerint az államkincstár mintegy évi 10 milliárd dollár bevételhez juthatott volna a kvótaengedélyek elárverezésével. Elemezze a kvóták közgazdasági hatásait a 18-9. ábra segítségével a következő módon! Tegyük fel, hogy a kormányzat 100 egységnyi kvótát állapít meg a ruházat importjára, és ezt szétosztja az exportőr országok között a forgalomból való előző évi részesedésük alapján. Hogyan alakulna a ruházat hazai egyensúlyi ára és mennyisége? Mekkora lenne a kvóta által okozott hatékonyságvesztés? Ki szerezné meg a kvótajáradék B-vel jelölt téglalapját? Mi lenne a hatása a kvótát kimerítő importengedélyek elárverezésének?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero