Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Döntse el az alábbi állításokról, helyesek-e vagy sem, és indokolja meg válaszát! Ha helytelennek tartja az állítást, igazítsa ki azt!
1. „Mi, mexikóiak soha sem fogunk tudni eredményesen versenyezni az északi kolosszussal. Neki ugyanis sokkal hatékonyabbak a gyárai, sokkal több számítógépe és szerszámgépe van, a mérnöki tudományokban is jóval előttünk jár. Vámokra van tehát szükségünk, különben nem exportálhatunk semmit!”
2. „Ha az amerikai munkások ki lennének téve az olcsó mexikói munka féktelen versenyének, akkor a reálbéreink szükségképp drasztikusan lezuhannának.”
3. „A komparatív előnyök elve éppoly jól alkalmazható a családokon, a városokon és az államokon belüli munkamegosztásra, mint a nemzetek és a kontinensek közti specializációra.”
4. Ross Perot kijelentése.
Szerkessze meg újra a 18-1. ábrát a hozzá tartozó táblázattal együtt Európa termelési lehetőségeinek szemléltetésére! Tegyük fel, hogy Európa 600 egységnyi munkával rendelkezik, és a munka termelékenységét a 18-2. táblázatban levő adatok mutatják.
Mi lenne, ha a 18-2. táblázatban látható adatokat (1, 2; 3, 4)-ről (1, 2; 2, 4)-re változtatnánk? Miért nem jöhetne létre így semmiféle kereskedelem? Magyarázza meg ennek alapján a közmondást: „Vive la différence!” (szabad fordításban: „Éljenek a különbségek!”)! Miért éppen azok a kis országok juthatnak a legtöbb előnyhöz, melyeknek a kereskedelem előtti árai leginkább különböznek a kialakult világpiaci áraktól?
A 3. feladat folytatásaként tegyük fel, hogy a 18-2. táblázat adatai egy újonnan iparosodott országra (NIC) és Amerikára vonatkoznak. Milyen előnyök származhatnak a két ország közti kereskedelemből? Tegyük fel ezután, hogy ez a NIC ország átveszi az amerikai technológiát, és ugyanolyan termelési lehetőségekkel fog rendelkezni, mint amit Amerika oszlopa mutat a 18-2. táblázatban. Mi történik a nemzetközi kereskedelemmel? Hogyan változik meg reálbér és lakosság életszínvonala a NIC országban? Mi lesz Amerika életszínvonalával? Levonható-e ebből valamilyen tanulság a konvergáló országok kereskedelmére és jólétére?
Egy amerikai szenátor írta a következőket: „A kereskedelemről azt tartjuk, hogy emeli minden nemzet jövedelmét – legalábbis erre tanított minket Adam Smith és David Ricardo. Ha viszont a versenytársaink gazdasági felemelkedése okozta a mi gazdasági hanyatlásunkat, akkor e két bölcselő – és az általuk alapított egész közgazdaságtan – lóvá tett bennünket immár 200 éve.”
Magyarázza meg, miért helyes az első mondat megállapítása! Fejtse ki, miért nem következik a második mondat az elsőből! Tudna példát mondani arra, hogy a J ország gazdasági növekedése csökkentheti A ország életszínvonalát? (Útmutatás: a 4. kérdésre adott válasz segíthet az idézetben rejlő logikai hiba kiderítésében.)
A modern protekcionisták az alábbi érveket használják a hazai iparágak védelmének alátámasztására az importversennyel szemben:
1. Bizonyos körülmények között az ország növelheti jólétét a hazai ágazatok védelmével, ha ezt senki nem torolja meg.
2. A kínai bérek csekély töredékét teszik ki az amerikai béreknek. Ha nem korlátozzuk a kínai feldolgozóipari termékek importját, a jövőben egyre nagyobb lesz a kereskedelmi hiányunk az alacsony bérű munkások versenyének nyomása alatt.
3. Az ország elfogadhatja életszínvonalának némi csökkenését, cserébe bizonyos iparágak fenntartásáért, melyeknek nemzetbiztonsági jelentőséget tulajdonít. Így megvédheti például a külföldi versenytől a szuperszámítógépek vagy a kőolaj termelését.
4. Azoknak, akik már tanultak makroökonómiát: Ha a rugalmatlan bérek vagy árak, esetleg a nem megfelelő valutaárfolyam recessziót és túlzott munkanélküliséget okoznak, akkor a vámok növelhetik a kibocsátást, és csökkenthetik a munkanélküliségi rátát.
Vesse össze a fentebbi érveket a protekcionizmus hagyományos indokainak egyikével! Vázolja azokat a körülményeket, amelyek között érvényesek lehetnek, és döntse el, egyetért-e velük vagy sem!
Az Egyesült Államok kvótákat használt az acél, a gépkocsik, a textíliák és sok más termék behozatalának korlátozására, valamint a kereskedelmi hajózásban is. A közgazdászok számításai szerint az államkincstár mintegy évi 10 milliárd dollár bevételhez juthatott volna a kvótaengedélyek elárverezésével. Elemezze a kvóták közgazdasági hatásait a 18-9. ábra segítségével a következő módon! Tegyük fel, hogy a kormányzat 100 egységnyi kvótát állapít meg a ruházat importjára, és ezt szétosztja az exportőr országok között a forgalomból való előző évi részesedésük alapján. Hogyan alakulna a ruházat hazai egyensúlyi ára és mennyisége? Mekkora lenne a kvóta által okozott hatékonyságvesztés? Ki szerezné meg a kvótajáradék B-vel jelölt téglalapját? Mi lenne a hatása a kvótát kimerítő importengedélyek elárverezésének?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero