Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

  1. A nemzeti jövedelem és termék számlák egy ország jövedelmének és termelésének fő mutatószámait tartalmazzák. A bruttó hazai termék (GDP) az ország termelésének, a javak és szolgáltatások előállításának legátfogóbb mérőszáma. E mutató az országban adott év alatt megtermelt fogyasztás (C), bruttó beruházás (I), kormányzati vásárlás (G) és nettó export (X) pénzértékét összegzi. Formulája a következő:
     
    GDP = C + I + G + X.
     
    Ez tovább egyszerűsíthető, ha a hazai magánberuházást és a nettó exportot összevonva, bruttó nemzeti összberuházásként (IT = I + X) tüntetjük fel:
     
    GDP = C + IT + G.
  2. A GDP felső ívbeli, termékáramlási szemléletű mérését megfeleltethetjük az alsó ívbeli, költségáramlási szemléletű számbavételének, ahogyan a 20-1. ábrán látszik. A költségáramlási megközelítés a tényezőjövedelmeket összegzi, és gondosan kiszámítja a hozzáadott értéket, hogy elkerülje a közbülső termékek többszörös számbavételét. Az (adózás előtti) bérek, kamatok, bérleti díjak, értékcsökkenés és profitjövedelmek összegéhez hozzáadják a vállalati szektor valamennyi közvetett adóköltségét. A GDP-mutatóban nem szerepelnek a transzferek, például a társadalombiztosítási kifizetések.
  3. Egy árindex alkalmazásával „deflálhatjuk” a nominális GDP-t (a folyó áron mért GDP-t), ezzel a reál GDP pontosabb mutatójához jutunk (amely a GDP-t valamely bázisév állandó vásárlóerejű pénzével fejezi ki). Az árindex használatával kiküszöböljük a „gumimércét”, amit a változó árszínvonal okozna.
  4. A nettó beruházás pozitív, ha egy ország több tőkejószágot termel, mint amennyit értékcsökkenés formájában felhasznál az adott időszakban. Az amortizációt nehéz pontosan felbecsülni, ezért a statisztikusok megbízhatóbbnak tartják a bruttó beruházás mérését, mint a nettóét.
  5. A nemzeti jövedelem és a rendelkezésre álló jövedelem két további hivatalos mutatószám. A rendelkezésre álló jövedelem (DI) összege marad ténylegesen az embereknél az összes adó kifizetése, a fel nem osztott nyereség vállalati megtakarítása és a transzferek juttatása után; ezt fordíthatják fogyasztásra és megtakarításra.
  6. A tényleges megtakarításnak pontosan meg kell egyeznie a tényleges beruházással a nemzeti számlák szabályainak alkalmazásával. Ez könnyen belátható egy olyan képzeletbeli gazdaság segítségével, ahol csak háztartások vannak. A teljes gazdaságban a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összege egyenlő a hazai beruházás és a nettó külföldi befektetés összegével. A megtakarítás és beruházás közötti azonosság szerint a megtakarítás szükségképp egyenlővé válik a beruházással, függetlenül attól, hogy a gazdaság éppen fellendül vagy hanyatlik, háborúban áll-e, vagy békében él. Ez a nemzeti jövedelem számbavételére használt fogalmak definíciójából következik.
  7. A bruttó hazai termék vagy akár a nettó hazai termék csak tökéletlenül méri a valódi gazdasági jólétet. A közelmúltban a statisztikusok elkezdték beszámítani a piacon kívüli tevékenységeket, mint a fizetetlen otthoni munkát és a környezeti externáliákat.
  8. Az infláció az általános árszínvonal emelkedését jelenti (a defláció az árak általános süllyedése). Az általános árszínvonalat és az inflációs rátát árindexek segítségével mérjük, ezeket több ezer egyedi termék árának súlyozott átlagaként számítják ki. A legfontosabb közülük a fogyasztói árindex (CPI), amely hagyományosan a fogyasztási javak és szolgáltatások rögzített piaci kosarának költségét méri ugyanazon kosár bázisévbeli költségéhez viszonyítva. Az utóbbi években folytatott vizsgálatok arra utalnak, hogy a CPI trendje erősen torzít felfelé, egyrészt az indexszámproblémák következtében, másrészt mert nem veszi figyelembe az új termékek megjelenését, illetve a régiek minőségének javulását. A kormányzat lépéseket tesz e torzítás egy részének kiküszöbölésére.
  9. Idézzük fel a mostani és a megelőző fejezet hasznos képleteit:
    1. A GDP egyetlen periódusbeli növekedésének kiszámítása:
       
       
    2. Az inflációs ráta kiszámítása egyetlen termékkel:
       
       
    3. Többéves növekedési ütem:
       
      Növekedés a (t – n)-edik évtől a t-edik évig:
       
       
    4. A CPI kiszámítása több termékkel:
       
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave