Közgazdaságtan
Összefoglalás
- A modern gazdaság pénzügyi rendszere erőforrásokat csoportosít át térben, időben és szektorok között. A tőke a pénzügyi piacokon és közvetítőkön keresztül áramlik a pénzügyi rendszerben. Ennek fő funkciói az erőforrások átcsoportosítása, a kockázatok megosztása, a kisebb megtakarítások egyesítése és felosztása, valamint a tranzakciók feldolgozása és elszámolása.
- A kamatláb a pénzeszközök kölcsönvételért fizetett ár; az egységnyi kölcsönzött pénz után évente kifizetendő pénzösszeggel mérve. A kamatlábat általában százalék/év formában jegyzik. Az emberek hajlandók kamatot fizetni, mert a kölcsönvett pénzen termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak fogyasztási célra, vagy jövedelmező beruházásokat valósíthatnak meg.
- Tekintse át újra a pénzügyi eszközök étlapját, különös tekintettel a pénzre, a kötvényekre és a részvényekre!
- Tanulmányozza a monetáris transzmissziós mechanizmust! Ebben a folyamatban a központi bank (az Egyesült Államokban a Szövetségi Bankrendszer) monetáris politikája a bankokkal és a gazdaság többi részével kölcsönhatásban meghatározza a kamatlábakat, az egyéb pénzügyi feltételeket, az aggregált keresletet, a kibocsátást és az inflációt. Bizonyosodjon meg róla, hogy érti a monetáris transzmissziós mechanizmus öt lépésének mindegyikét!
- A pénz bármi lehet, ami általánosan elfogadott csereszközként vagy fizetési eszközként szolgál. A pénzt elszámolási egységként is használják. Más gazdasági javaktól eltérően a pénznek a társadalmi megegyezés miatt lehet értéke. A pénzt közvetve, az általa megvehető javakért értékeljük, nem pedig közvetlen haszna alapján. Napjainkban a pénzállomány a készpénzből és a folyószámlabetétekből áll; összegüket M1-gyel jelöljük.
- Az emberek elsősorban azért tartanak pénzt, mert azzal fizetik ki a számláikat, és veszik meg a javakat; ezt tranzakciós pénzkeresletnek nevezzük. A vagyonuknak azonban csak kis hányadát tartják pénzben, mert a pénznek alternatív költsége van: a pénz birtoklásával kamatjövedelmet áldozunk fel. Ezért a vagyontartási pénzkereslet korlátozott.
- A bankok üzleti vállalkozások, amelyek profitszerzésre törekszenek tulajdonosaik javára. A bankok egyik legfontosabb teendője, hogy vezessék az ügyfeleik folyószámláját. A bankokat hatósági előírással kötelezik tartalékképzésre az ügyfeleik folyószámlabetétei után. A tartalék lehet pénztári készpénzállomány vagy betét a Szövetségi Bankrendszerben.
- A bankok nem képesek pénzt teremteni 100 százalékos tartalékolás mellett, ahogyan azt a legegyszerűbb aranyműves példában láttuk. A szemléltetés kedvéért ezután megvizsgáltuk a 10 százalékos kötelező tartalékráta esetét. Ekkor a bankrendszer egésze 10 dollár bankszámlapénzt teremt a tartalékok minden egyes dollárja után. Részleges tartalékképzés mellett a folyószámlabetétek teljes értéke többszöröse a tartalékoknak. Idézzük fel a képletet:
- Az aktívák legfontosabb jellemzője a hozamráta és a kockázat. A hozamráta az eszköz értékének egy pénzegységére jutó teljes nyereség az adott időszak alatt. A kockázat a befektetés hozamának változékonyságára utal, amit gyakran a statisztikai szórással mérnek. Mivel az emberek kockázatkerülők, ezért csak magasabb hozamokkal lehet arra késztetni őket, hogy kockázatosabb eszközöket vásároljanak.
- A részvénypiacok azok a helyek, ahol a legnagyobb vállalatok tulajdonosi jogcímeinek adásvétele folyik; közülük a New York-i Részvénytőzsde a legfontosabb. A részvényárfolyamok története tele van szélsőséges fordulatokkal; példa rá az 1929-es nagy összeomlás, vagy a piaci medve (áresés) eluralkodása 2008-ban. Az árak alakulását az árfolyamindexekkel követik nyomon, ezek közé tartozik a Standard and Poor’s 500 vagy a közismert Dow-Jones ipari átlagindex.
- A részvényárfolyamok modern közgazdasági elméletei általában a hatékony piacok elvére építkeznek. „Hatékony” pénzügyi piac az, ahol minden információ gyorsan eljut a spekulánsokhoz, így azonnal beépül a piaci árakba. Hatékony piacon nincs könnyű profitszerzési lehetőség: a tegnapi hírek, az árfolyamok múltbeli mozgásai, a korábbi konjunktúraciklusok tapasztalatai nem nyújtanak útbaigazítást a jövőbeli ármozgásokra. Ezért az árak csak a meglepetésekre reagálnak a hatékony piacokon. Mivel a meglepetések természetük szerint véletlenek, a részvényárfolyamok és más spekulatív árak szeszélyesen mozognak, véletlen bolyongás képét keltik.
- Érdemes az egyéni pénzügyek öt alapszabályát gondosan elraktároznia hosszú távú emlékezetében: a) Nézze meg, mibe fekteti pénzét! b) Diverzifikáljon, diverzifikáljon, ez a pénzügyek prófétáinak alapelve. c) Mérlegelje a részvényindexalapok előnyeit! d) Minimalizálja a szükségtelen költségeket és adókat! e) Hozza összhangba befektetéseit kockázatvállalási hajlandóságával!
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero