Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A szöveg a gazdasági növekedés elméletét és mérését tárgyalja, különös tekintettel a növekedési ráták számítására. A reál GDP és a munkatermelékenység növekedésének kiszámítása különböző időszakokra vonatkozóan fontos szerepet kap. A szöveg hangsúlyozza, hogy a kormányzati intézkedések, mint a szellemi tulajdonjogok megerősítése és a tudományos kutatások támogatása, jelentős hatással lehetnek a gazdasági növekedésre. A tőkefelhalmozás és a technológiai fejlődés hiánya hosszú távon negatív hatással lehet a tőkés osztályra, csökkentve a reálkamatlábakat és a profitot. A növekedési tényezők számbavételének alapegyenlete segít megérteni a kibocsátás növekedését különböző feltételek mellett. A szöveg kitér a technológiai változások hatására is, például a számítógépek bevezetésére, és arra, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a tőke és munka arányát. A lovak példája arra utal, hogy a technológiai fejlődés nem feltétlenül vezet az emberi munkaerő feleslegessé válásához.

Emlékeztető a növekedési rátákra: A pénzügyi közgazdaságtanhoz hasonlóan a gazdasági növekedés elmélete és mérése is a növekedési ráták számítására támaszkodik. Az egy időszakos növekedési ráta százalék/év formában felírva:

Matematikai képlet: g_t = 100 × (x_t / x_t-1 - 1), a növekedési ráta kiszámítására.

Ehhez hasonlóan az n időszakos növekedési ráta százalék/év formában így számítható ki:

Matematikai képlet: g_t^(n) = 100 × [(x_t / x_(t-1))^(1/n) - 1], növekedési ütem számítása

Tekintsen most vissza a 19. fejezet függelékének makroökonómiai adattáblázatára! Számítsa ki a reál GDP éves növekedési ütemét 1980–81-re és 1980–82-re!
Határozza meg a munkatermelékenység növekedését 1995 és 2000 között, a reálkibocsátás és a munkaráfordítás következő indexei alapján:

Év	Munkaráfordítás	Kibocsátás
1995	100,00	100,00
2000	110,29	126,16

„Ha a kormányzat megerősíti a szellemi tulajdonjogokat, támogatja a tudományos alapkutatást, lecsillapítja a konjunkturális ingadozásokat, olyan gazdasági növekedésnek lehetünk tanúi, amely ámulatba ejtené a klasszikus közgazdászokat.” Magyarázza meg, mire gondolt a szerző ezzel az állítással!
„Ha a népesség egyáltalán nem növekedne, és nem lenne technológiai fejlődés, akkor a folyamatos tőkefelhalmozás végül is tönkretenné a tőkés osztályt.” Magyarázza meg, miért csökkenne nullára a reálkamatláb, és tűnne el a profit ezen a növekedési pályán!
Írja fel a növekedési tényezők számbavételének alapegyenletét! [Ez az (1) képlet a 25. fejezetben.] Számolja ki a kibocsátás növekedését, ha a munkafelhasználás évi 1 százalékkal bővül, a tőkeállomány évi 4 százalékkal nő, a technológiai változás pedig 1½ százalék évente!

Hogyan módosulnának a kiszámított eredményei, ha
1. a munkafelhasználás növekedése nullára csökkenne;
2. a tőkeállomány növekedése évi 5 százalékra emelkedne;
3. a munka és tőke azonos mértékben részesedne a GDP-ből?
Számítsa ki az egy munkaórára jutó kibocsátás növekedési ütemét is mindegyik esetre!
Használja a TLH-görbét a malthusi előrejelzés szemléltetésére, és mutassa meg vele, miért nem vált be! Vegye fel az egyik tengelyre az egy főre eső élelmiszer-termelést, a másikra pedig az egy főre jutó ipari termelést! Tételezze fel, hogy a munka hozadéka az élelmiszer-termelésben csökken, míg az ipari termelésben állandó.
Nehezebb feladat a differenciálszámításban jártasak számára: A differenciálszámítás segítségével könnyen megragadhatják a fejezet egyik témakörének lényegét, a növekedési tényezők számbavételét. E feladatban a fontos szerepet játszó Cobb-Douglas termelési függvényt használjuk, amelynek képlete a következő:
search
. Ezt széles körben alkalmazzák az empirikus kutatásokban.
1. Mutassa meg, hogy a következő formula adja meg a kibocsátás növekedési ütemét:
  
  g(Qt) = g(At) + αg(Kt) + (1 – α)g(Lt),
  
  ahol g(xt) az adott változó növekedési ütemét jelöli.
2. Haladó kurzusokon be fogják látni, hogy tökéletes verseny mellett α = a tőke részesedési aránya a nemzeti jövedelemben, míg (1 – α) = a munka részesedési aránya. Vezesse le a szövegben található számbavételi egyenletet, ha a munka 75 százalékban részesedik a nemzeti jövedelemből!
Nehezebb feladat: Sokan félnek attól, hogy a számítógép ugyanazt teszi majd az emberekkel, amit a traktorok és az autók tettek a lovakkal. A lovak száma ugyanis meredeken zuhant századunk elején, amikor a technológiai változás „korszerűtlenné” tette a lovakat. Hogyan módosítaná a számítógépek általános bevezetése a tőke/munka arányt a 25-3. ábrán, ha ezek különösen termelékeny tőkejavak (K) volnának? Visszaeshetne-e az összkibocsátás állandó munkamennyiség mellett? Milyen feltételek mellett csökkenne a reálbér? Meg tudná-e mondani, miért nem érvényes a lovak analógiája?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero