Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Népességnövekedés és fejlődés
  1. Malthus népesedési elmélete a csökkenő hozadék elvén nyugszik. Azt állította, hogy külső korlátok hiányában a népesség mértani (azaz exponenciális) módon növekszik, és nagyjából megkétszereződik minden generációban. Ám a növekvő népesség egy-egy tagjára idővel mind kevesebb föld és természeti erőforrás jut munkája közben. A csökkenő hozadék miatt a jövedelem legjobb esetben is csak számtani ütemben nőhet; ezért az egy főre jutó kibocsátás olyan alacsony szintre fog süllyedni, hogy a népesség az éhínség határán levő létfenntartási szinten stabilizálódik.
  2. Az elmúlt két évszázadban Malthust és követőit több ponton is kritizálták. A fontosabb ellenvetések közé tartozik, hogy a malthusiánusok nem vettek tudomást a technológiai fejlődés lehetőségéről, és figyelmen kívül hagyták a születésszabályozást, ami lassíthatja a népességnövekedést. A neomalthusiánusok a növekedés határait a környezeti korlátokban, különösen a globális felmelegedésben látják; ahol a piacok torz jelzéseket adnak.
 
B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
  1. A világ népességének túlnyomó része a fejlődő országokban él, ahol viszonylag alacsony az egy főre jutó jövedelem. Ezen országokban többnyire gyorsan nő a népesség, magas arányú az írástudatlanság, rossz a népesség egészségi állapota, a lakosság döntő hányada vidéken él, és a mezőgazdaságban dolgozik.
  2. A fejlődés négy kulcstényezője: az emberi erőforrások, a természeti erőforrások, a tőke és a technológia. A robbanásszerű népességnövekedés problémái kiéleződhetnek a legszegényebb országokban, mert beteljesedhet náluk a csökkenő hozadék malthusi próféciája. Az előrelépés legfontosabb feladatai közé tartozik a népesség egészségi állapotának javítása, iskolázottságának emelése és a technikai képzés fejlesztése.
  3. A beruházási és megtakarítási ráta alacsony a szegény országokban, hiszen a jövedelem olyan csekély, hogy csak igen kevés takarítható meg belőle a jövő érdekében. A szegény országok beruházásainak nemzetközi finanszírozása többször is válságba került az elmúlt két évszázadban.
  4. A technikai haladás többnyire a beruházásokkal és az új gépek beállításával valósul meg. Ez nagy reményekre jogosítja a fejlődő országokat, hiszen így átvehetik a fejlett országok termelékenyebb technológiáit. Ehhez vállalkozói mentalitásra van szükség. A fejlesztés egyik feladata, hogy erősítse a hazai gazdasági szereplők vállalkozó szellemét.
  5. A gazdasági fejlődés számos elmélete hozzájárul annak megértéséhez, miért vannak jelen, vagy miért hiányoznak a fejlődés tényezői adott helyen. A fejlődéssel foglalkozó közgazdászok napjainkban kiemelik a viszonylagos elmaradottság növekedési potenciálját, fontosnak tartják a mezőgazdaság kiemelt szerepének felismerését, valamint hangsúlyozzák az állam és a piac közötti megfelelő határvonal meghúzásának művészetét. Legújabban egyetértés alakult ki a nyitottság előnyeit illetően.
  6. Az országoknak lehetőleg el kell kerülniük, hogy belessenek a szegénységi csapdába, mert a szegénység ördögi körében csak alacsony teljesítményt lehet elérni, és ez tartós elmaradottságra ítéli az országot.
  7. Foglaljuk össze a kormányzat fő feladatait! a) A jogrend kialakítása. b) Az elengedhetetlen beruházások végrehajtása az emberi tőke és az infrastruktúra területén. c) Az állami szektor korlátozása azon területekre, ahol nyilvánvalóak a komparatív előnyei. d) A gazdaság nyitottságának fenntartása a kereskedelem és a külföldi beruházások előtt.
 
C) A fejlődés különféle modelljei
  1. Sokféle „izmus” versengett a vegyes piacgazdasággal, hogy melyikük a gazdasági fejlődés legjobb modellje. Az alternatív stratégiák között találjuk a kelet-ázsiai országok irányított piaci modelljét, a szocializmust, valamint a szovjet típusú utasításos gazdaságot.
  2. Japán és a kisebb ázsiai tigrisek – Dél-Korea, Hongkong, Tajvan, Szingapúr – irányított piaci rendszere figyelemreméltó eredményeket ért el az elmúlt negyedszázadban. Sikerük fő összetevői közé sorolhatjuk a makrogazdasági stabilitást, a magas beruházási rátát, az egészséges pénzügyi rendszert, az oktatás gyors fejlesztését, valamint a külkereskedelemben, illetve a technológiapolitikában megnyilvánuló külső orientációt.
  3. A szocializmus félúton van a kapitalizmus és kommunizmus között. Fontosnak tekinti a termelőeszközök állami tulajdonát, a központi tervezést, a jövedelem-újraelosztást, de békés átmenettel akar eljutni egy egalitáriusabb világba.
  4. Történelmi perspektívában a marxizmus a félfeudális Oroszországban vert legmélyebben gyökeret, és azután kényszerítették rá a Szovjetunió többi részére és Kelet-Európára. Az erőforrások allokációját központilag tervezték meg ezekben az országokban, s ez együtt járt az árak és kibocsátás súlyos torzulásaival. Az első évtizedekben a szovjet gazdaság az energiaigényes nehézipart és a hadiipart állította a középpontba. A stagnálás és az innováció hiányzó ösztönzése miatt Oroszország és a többi központi tervezésű ország messze elmaradt Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Japán jövedelmi szintje mögött. Az átmenet időszakában az érintett országok mindegyike felcserélte az utasításos tervgazdaságot a vegyes piacgazdaság valamelyik változatával.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave