Közgazdaságtan
Összefoglalás
- Az Egyesült Államokhoz hasonló gazdaságokban a legtöbb gazdasági döntés a piacokon születik meg. A piaci mechanizmus keretei között találkoznak a vevők és eladók, itt ejtik meg a cserét, ezen keresztül határozzák meg a termékek, illetve szolgáltatások árát és mennyiségét. Adam Smith megállapította, hogy a piacok láthatatlan keze optimális gazdasági eredményt hoz, miközben az egyének önös érdekeiket követik. A piacok messze nem tökéletesek ugyan, mégis figyelemre méltó hatékonysággal oldják meg a mit, hogyan és kinek alapkérdéseit.
- A piaci mechanizmus a mit és hogyan kérdését a következőképp válaszolja meg. Az emberek pénzszavazatai befolyásolják a termékek árát; s ezek az árak megmutatják, milyen mennyiséget érdemes létrehozni egy-egy termékből. Ha az emberek többet keresnek egy árucikkből, akkor emelkedik az ára, és a vállalatok nyereségre tehetnek szert a termelés bővítésével. Tökéletes verseny feltételei mellett a vállalatoknak meg kell találniuk a lehető legolcsóbb termelési eljárást, hatékonyan kell felhasználniuk a munkát, földet és az egyéb tényezőket; másként veszteségeik keletkeznének, s kiesnének a piaci szereplők köréből.
- Miközben az árakra támaszkodva megválaszolják a mit és hogyan kérdéseit, ugyanez történik a kinek kérdésével is. A létrehozott jövedelemből a termelési tényezők (föld, munka és tőke) tulajdonosai részesülnek a tényezők árai szerint. Akik például termékeny föld birtokában vannak, vagy gólokat tudnak rúgni, azok sok pénzszavazatra tesznek szert fogyasztási cikkek megvásárlására. Akinek nincs tulajdona, és a piac sem igazán értékeli készségeit, bőrszínét vagy nemét, az csak alacsony jövedelemhez jut.
- A gazdaságok fejlődésével egyre inkább tért hódít a szakosodás. A munkamegosztás során számos kisebb teendőre tagolnak egy feladatot, ezek közül minden munkás jobban elsajátíthat és gyorsabban teljesíthet egyet-egyet. A termelés kerülő utas módszereinek alkalmazása számos sajátos készséget igényel, s ezért a szakosodás elmélyítéséhez vezet. Ahogy fokozódik az egyének és országok szakosodása, szűkebb termékválasztékra összpontosítanak, és más termékekre cserélik el a többletüket. A specializálódás alapján kifejlődő önkéntes kereskedelem előnyeiből mindenki részesülhet.
- Napjainkban a pénz teszi gördülékennyé a specializált termékekkel és szolgáltatásokkal folytatott kereskedelmet. A pénz az általánosan elfogadott csereeszköz, készpénz és folyószámlabetét formájában. Mindenért pénzzel fizetünk, az almás pitétől kezdve a zebrabőr szőnyegig. A pénz általános elfogadásával az egyes emberek és országok néhány termék előállítására szakosodhatnak, ezeket azután elcserélhetik minden másra. Pénz nélkül igen sok időt pazarolnánk el egyezkedésre és bartercserére.
- Az olyan megtermelt termelési tényezőket, mint a gépek, üzemépületek, félkésztermék-készletek, tőkejavaknak nevezzük. Ezek lehetővé teszik a kerülő utas termelési folyamatokat, jelentősen növelvén egy ország kibocsátását. A kerülő utas módszerek alkalmazása időt és erőforrásokat igényel, emiatt szükségessé teszi a jelenbeli fogyasztás ideiglenes feláldozását a jövőbeli fogyasztás növelése érdekében. A tőkejavak és más vagyoni elemek megvásárolhatók, eladhatók és felhasználhatók; ennek szabályait a tulajdonjogok foglalják rendszerbe. A magántulajdonhoz tapadó jogok egyetlen gazdasági rendszerben sem korlátlanok.
- Bár a piaci mechanizmus csodálatra méltóan oldja meg az árucikkek termelését és elosztását, a piaci kudarcok olykor lerontják a gazdasági eredményeket. A kormányzat közbeléphet e kudarcok orvoslására. A kormányzat szerepe a modern gazdaságokban a hatékonyság biztosítása, a méltánytalan jövedelemelosztás kiigazítása, a gazdasági növekedés és stabilitás előmozdítása.
- A piacok nem képesek az erőforrások hatékony elosztására tökéletlen verseny közepette vagy külső gazdasági hatások mellett. A tökéletlen verseny, például egy monopólium, magas árakhoz és alacsony kibocsátáshoz vezet. E következmények elkerülésére a kormányzatok szabályozzák az érintett iparágakat, és trösztellenes törvényekkel korlátozzák a vállalati magatartást. Külső gazdasági hatások akkor lépnek fel, ha piaci ellenszolgáltatás nélküli költségei vagy hasznai vannak egyes tevékenységeknek. A kormányzatok ilyenkor közbeléphetnek, és szabályozhatják e túlcsorduló hatásokat (mint a légszennyezés esetében), valamint közjavakat nyújthatnak (például egészségügyi szolgáltatásokat).
- A piacok nem oldják meg szükségképp a jövedelmek méltányos elosztását; sőt elfogadhatatlanul nagy jövedelmi és fogyasztásbeli egyenlőtlenségeket teremthetnek. Erre válaszul a kormányzatok megváltoztathatják a piaci bérek, járadékok, kamatjövedelmek és osztalékok által meghatározott jövedelmi szerkezetet (beleszólhatnak a kinek kérdésébe). A modern állam adóbevételekkel finanszírozza a transzfereket és jövedelemtámogatási programokat, pénzügyi biztonsági hálót feszít ki a rászorulók számára.
- A makroökonómia létrejötte óta (tehát az 1930-as évektől) a kormányzat felvállal egy harmadik szerepet is. Költségvetési politikájával (adóztatással, közkiadásokkal) és monetáris eszközeivel (a hitelfeltételek és kamatlábak szabályozásával) ösztönzi a hosszú távú gazdasági növekedést és a termelékenység emelkedését, enyhíti a konjunktúraciklusok inflációs és munkanélküliségi kilengéseit.
- A piac és az állam közti megfelelő határvonal meghúzása a társadalom makacs problémája. A közgazdaságtan eszközei nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a társadalomnak, hogy megtalálja az arany középutat a hatékony piaci mechanizmus, valamint a közösségileg meghatározott szabályozás és újraelosztás között. A hatékony és humánus társadalomnak szüksége van a vegyes rendszer mindkét elemére, a piacra és a kormányzatra is.
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero