Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) A nemzetközi fizetési mérleg
  1. A nemzetközi fizetési mérleg számláin összesítik az adott ország és a világ többi része közötti ügyleteket. A számbavétel kiterjed a termékek, szolgáltatások és pénzügyi eszközök kivitelére és behozatalára. Az exportot a Követel oldalra, az importot pedig a Tartozik oldalra vezetik be. Általánosabban, a fizetési mérleg Követel oldalára jegyzik be azokat az ügyleteket, amelyek valutabevételt hoznak az országnak; a Tartozik oldalra kerülnek viszont azok, amelyek csökkentik az ország valutakészleteit.
  2. A fizetési mérleg fontosabb részei:
    1.   Folyó fizetési mérleg (áruforgalom, szolgáltatások, tőkejövedelmek, transzferek);
    2.  Pénzügyi mérleg (magán- és kormányzati tőkemozgások, hivatalos tartalékváltozások).
    A fizetési mérleg számvitelének alapvető szabálya, hogy a két mérlegrész összesített egyenlege definíciószerűen zérus: I + II = 0.
 
B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
  1. A nemzetközi kereskedelemben és pénzügyi kapcsolatokban különféle nemzeti valutákat használnak; ezeket a valutaárfolyamoknak nevezett relatív áraik kapcsolják össze. Amikor az amerikaiak japán termékeket hoznak be, végső soron japán yenben kell fizetniük. A valutapiacon a japán yent például 100 ¥/$ (vagy fordítva 0,01 $/¥) áron jegyzik. Ezt az árat valutaárfolyamnak nevezzük.
  2. Ha csak ezt a két országot tekintjük, akkor az amerikai dollár valutapiaci kínálata mögött amerikaiak állnak, akik japán termékeket, szolgáltatásokat és befektetéseket akarnak vásárolni; az amerikai dollár kereslete pedig a japánoktól származik, akik termékeket vagy pénzügyi eszközöket akarnak importálni Amerikából. Az így keletkező kínálat és kereslet kölcsönhatása határozza meg az árfolyamot. Általánosabban, sok ország egymás közti adásvételeinek komplex kölcsönhatása alakítja ki az árfolyamokat. Ha megváltozik a kereskedelmi vagy tőkeáramlás, akkor eltolódik a kínálat vagy a kereslet, az egyensúlyi árfolyam pedig szintén megváltozik.
  3. A valuta piaci árának csökkenése a leértékelődés, a valuta értékének emelkedése pedig a felértékelődés. Abban a rendszerben, ahol a kormányzat megállapítja a hivatalos árfolyamokat, ezen árfolyam csökkentését leértékelésnek, növelését pedig felértékelésnek nevezzük.
  4. A valutaárfolyamok vásárlóerő-paritás (PPP) elmélete szerint az árfolyamok a különböző országok relatív árszintjeinek mozgását követik. A PPP-elmélet hosszabb távon inkább teljesül, mint rövid távon. Ha vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a különböző országok jövedelmét, akkor az alacsony jövedelmű országokban nagyobb egy főre jutó kibocsátást kapunk, mint a piaci árfolyamon számítva.
 
C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
  1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok zavartalan kibontakozásához zökkenőmentesen működő árfolyamrendszerre van szüksége. Ez azokat az intézményeket fogja át, amelyek keretet adnak a nemzetközi pénzügyi tranzakciók lebonyolításának. A két fontos árfolyamrendszer: a) a rugalmas árfolyamrendszer, ebben kizárólag a kínálat és kereslet piaci erői határozzák meg a résztvevő valuták árfolyamát; b) a rögzített árfolyamrendszer (például az aranystandard és a Bretton Woods-i rendszer), amelyben a tagországok meghatározzák és megvédik az árfolyamokat.
  2. A klasszikus közgazdászok, például David Hume az aranyáramlás mechanizmusával magyarázták a külkereskedelmi egyensúlytalanságokhoz való nemzetközi alkalmazkodást. E folyamatban az arany nemzetközi áramlása megváltoztatja az érintett országok pénzkínálatát és árszínvonalát. Külkereskedelmi hiány például aranykiáramlással jár, és a belföldi árak csökkenéséhez vezet, amely a) növeli az exportot, és b) fékezi az importot az aranyat veszítő országban; az aranyat felhalmozó országban pedig az árszínvonal emelkedése c) csökkenti az exportot, és d) bővíti az importot. E mechanizmus rávilágít, hogy rögzített árfolyamok mellett a belföldi árszínvonalnak és kibocsátásnak kell alkalmazkodnia a külső egyensúly helyreállításához a fizetésimérleg-problémákkal küzdő országokban.
  3. A második világháború után az országok létrehozták a nagyrészt ma is működő nemzetközi gazdasági intézményrendszert, a nemzetközi kereskedelem és pénzügyek megszervezésére. A Bretton Woods-i rendszerben részt vevő országok a dollárhoz „kötötték” valutájukat (a dollárt pedig az aranyhoz), és így rögzített, de korrigálható árfolyamokat alakítottak ki. A Bretton Woods-i rendszer összeomlott 1973-ban, utána napjaink vegyes rendszere lépett a helyébe. Ma gyakorlatilag minden nagy és közepes méretű ország (Kína kivételével) rugalmas árfolyammal rendelkezik.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave