Közgazdaságtan
Vitakérdések
- Mi határozza meg a nemzeti kibocsátás összetételét? Bizonyos esetekben azt mondjuk, hogy a „fogyasztói szuverenitás”, vagyis a fogyasztók döntenek jövedelmeik felhasználásáról, igényeik és a piaci árak alapján. Máskor viszont a törvényhozók politikai választásai alakítják ki a döntéseket. Tekintse a következő példákat: szállítás, oktatás, rendfenntartás, háztartási eszközök energiahatékonysága, általános vagy részleges egészségbiztosítás, televíziós reklámok. Gondolja meg, hogy fogyasztói szuverenitás vagy politikai döntés határozza-e meg az elosztást ezekben az esetekben! Változtatna-e Ön az elosztás tényleges módján bármelyik jószágnál?
- Ha egy jószág korlátozottan áll rendelkezésre, kell találni egy módszert a szűkös készletének adagolásához. Adagolni lehet például árveréssel, jegyrendszerrel s az érkezési sorrend alapján. Milyen előnyei és hátrányai vannak e megoldásoknak? Adjon átgondolt magyarázatot arra, milyen értelemben „adagolja” a piaci mechanizmus a szűkös termékeket és szolgáltatásokat!
- Ez a fejezet több „piaci kudarcot” is tárgyal, olyan eseteket, ahol a láthatatlan kéz rosszul igazgatja a dolgokat, és szó esik a kormányzat szerepéről is. Lehetségesek-e vajon „kormányzati kudarcok” is, olyan esetek tehát, amikor rosszabb a piaci kudarcok kiigazításának kísérlete, mint maga az eredeti piaci hiányosság? Soroljon fel néhány példát a kormányzati kudarcokra! Írjon le egy pár esetet, mikor olyan súlyos a kormányzati kudarc, hogy jobb együtt élni a piaci kudarccal, mint megpróbálni a kiigazítását.
- Vegye sorra a következő kormányzati beavatkozásokat: a légszennyezés korlátozása, a szegények jövedelmi támogatása, a monopolista telefonszolgáltató árainak szabályozása. Ezekben az esetekben a) vázolja a piaci kudarcot; b) írja le a probléma kezelésére hivatott kormányzati beavatkozást; és c) fejtse ki, hogyan keletkezhet „kormányzati kudarc” (ennek definícióját lásd a 3. kérdésben) a beavatkozás miatt.
- A termékek és termelési tényezők 2-1. ábrán látható körforgásának megfelel egy hasonló pénzáramlási diagram a jövedelmekkel és kiadásokkal. Rajzolja meg a pénzáramlás körforgási modelljét, és hasonlítsa össze a termékek, illetve termelési tényezők körforgásával! Mi a pénz szerepe ebben a körforgási modellben?
- Emeljük ki az amerikai történelem három időszakát: a) az 1800-as évek elején Jones egy elszigetelt farmon él, elvágva a külvilágtól; b) az 1940-es évek végén Smith egy olyan országban él, ahol kiterjedt a belföldi kereskedelem és csere, de a nemzetközi áruforgalom megszakadt a második világháború okozta károk miatt és c) 2009-ben Hall egy globalizált világban él, ahol mindenütt előmozdítják a többi országgal való kereskedelmet.Élje bele magát mindhárom helyzetbe! Írja le a specializáció és a munkamegosztás lehetőségeit Jones, Smith és Hall számára! Fejtse ki, hogyan teszi lehetővé a globalizált világ Hall számára a c) esetben a magas termelékenység elérését, és hogyan nyújtja a fogyasztási javak minden korábbit messze meghaladó választékát! Adjon konkrét példákat mindhárom esetre!
- „Lincoln elnök eltörölte a rabszolgaságot. Egyetlen tollvonással megsemmisítette tehát a korábban felhalmozott tőke jelentős részét a déli államokban.” Hogyan értékeli Ön ezt a véleményt?
- A mellékelt táblázat a szövetségi kormányzat néhány fontosabb kiadási tételét mutatja. Magyarázza meg, hogyan kapcsolódnak e kiadások a kormányzat különböző gazdasági szerepköreihez!A szövetségi kormányzat főbb kiadási tételeiKöltségvetési rovatSzövetségi kiadás 2009-ben (milliárd $)Egészségügy713Nemzetvédelem675Társadalombiztosítás649Jövedelemtámogatás401Természeti erőforrások fenntartása és környezetvédelem36Nemzetközi kapcsolatok38Forrás: Office of Management and Budget, Budget of the United States Government, Fiscal year 2009.
- Miért van értelme a „nincs adózás képviselet nélkül” mondásnak közjavak esetén, és miért nincs a magánjavak körében? Sorolja fel azokat az eszközöket, amelyekkel az egyének „tiltakozhatnak” a) a túlzottnak vélt adók ellen, melyekből a védelmi kiadásokat fedezik; b) egy túl magasnak tartott hídvám ellen és c) a New York–Miami repülőjárat zsebbe vágónak ítélt jegyárai ellen!
Tartalomjegyzék
- Közgazdaságtan
- Impresszum
- A szerzőkről
- Középutas kiáltvány
- Előszó
- Diákoknak: a közgazdaságtan és az internet
- I. rész: Alapfogalmak
- 1. fejezet: A közgazdaságtan alapfogalmai
- 1. Függelék: Hogyan értelmezzük a grafikonokat?
- 2. fejezet: A modern vegyes gazdaság
- 3. fejezet: A kínálat és kereslet alapelemei
- II. rész: Mikroökonómia: kínálat, kereslet és a termékpiacok
- 4. fejezet: Kínálat és kereslet: a rugalmasság és alkalmazásai
- 5. fejezet: Kereslet és fogyasztói magatartás
- Választás és hasznossági elmélet
- A keresleti görbék levezetése
- Egy alternatív megközelítés: a helyettesítési és jövedelmi hatás
- Az egyéni kereslettől a piaci keresletig
- A szenvedélybetegségek gazdaságtana
- Értékparadoxon
- Fogyasztói többlet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 5. Függelék: A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
- 6. fejezet: Termelés és az üzleti szervezet
- 7. fejezet: A költségek elemzése
- A) A költségek gazdasági elemzése
- B) Gazdasági költségek és az üzleti számvitel
- C) Alternatív költség
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 7. Függelék: Termelés, költségelmélet és vállalati döntések
- 8. fejezet: A tökéletesen versenyző piacok elemzése
- 9. fejezet: Tökéletlen verseny és monopólium
- 10. fejezet: Verseny néhány szereplővel
- A) Vállalati magatartás tökéletlen versenyben
- B) Játékelmélet
- C) Állami eszközök a piaci hatalom visszaszorítására
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 11. fejezet: A bizonytalanság gazdaságtana
- III. rész: Tényezőpiacok: munka, föld és tőke
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- A) Jövedelem és vagyon
- B) A tényezők határtermék szerinti árazása
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 13. fejezet: A munkapiac
- A) A béreket meghatározó fő tényezők
- B) Munkapiaci ügyek és szabályozási kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 14. fejezet: Föld, természeti erőforrások és a környezet
- A) A természeti erőforrások gazdaságtana
- B) Környezet-gazdaságtan
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 15. fejezet: Tőke, kamat és profit
- A) A tőke és a kamat alapfogalmai
- B) Tőke-, profit- és kamatelmélet
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 12. fejezet: Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
- IV. rész: A közgazdasági elvek alkalmazása
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- A) Az állami gazdaságszabályozás
- B) Kormányzati kiadások
- C) Az adóztatás közgazdasági vetületei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 17. fejezet: Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás
- A) Az egyenlőtlenség forrásai
- B) Szegénységellenes politika
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 18. fejezet: Nemzetközi kereskedelem
- A) A nemzetközi kereskedelem természete
- B) Komparatív előnyök nemzetközi szinten
- C) Protekcionizmus
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 16. fejezet: Állami adóztatás és közkiadások
- V. rész: Makroökonómia: gazdasági növekedés és üzleti ciklusok
- 19. fejezet: A makroökonómia áttekintése
- 19. Függelék: Az egyesült államok makroökonómiai adatai
- 20. fejezet: A gazdasági tevékenység mérése
- Bruttó hazai termék: a gazdasági teljesítmény mércéje
- A nemzeti számlák részletei
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Fogyasztás
- Beruházás és tőkefelhalmozás
- Kormányzati vásárlások
- Nettó export
- Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
- GDP és NDP: egy pillantás a számokra
- A GDP-től a rendelkezésre álló jövedelemig
- Megtakarítás és beruházás
- Nominális és reál GDP: a GDP „deflálása” az árindexszel
- Túl a nemzeti számlákon
- Árindexek és az infláció
- A számbavétel értékelése
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- 21. fejezet: Fogyasztás és beruházás
- 22. fejezet: Konjunktúraciklusok és az aggregált kereslet
- 23. fejezet: Pénz és pénzügyi rendszer
- 24. fejezet: Monetáris politika és a gazdaság
- A) A központi bankok szerepe és a szövetségi bankrendszer
- B) A monetáris transzmissziós mechanizmus
- C) A monetáris gazdaságtan alkalmazásai
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VI. rész: Növekedés, fejlődés és a globális gazdaság
- 25. fejezet: Gazdasági növekedés
- 26. fejezet: A gazdasági fejlődés kihívása
- A) Népességnövekedés és fejlődés
- B) Gazdasági növekedés a szegény országokban
- C) A fejlődés különféle modelljei
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- TOVÁBBI OLVASMÁNYOK ÉS INTERNETES HONLAPOK
- Vitakérdések
- 27. fejezet: Valutaárfolyamok és a nemzetközi pénzügyi rendszer
- A külkereskedelem tendenciái
- A) A nemzetközi fizetési mérleg
- B) A valutaárfolyamok meghatározó tényezői
- C) A nemzetközi pénzügyi rendszer
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- A külkereskedelem tendenciái
- 28. fejezet: A nyitott gazdaság makroökonómiája
- A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
- B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
- C) Nemzetközi gazdasági kérdések
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- VII. rész: Munkanélküliség, infláció és gazdaságpolitika
- 29. fejezet: A munkanélküliség és az aggregált kínálat alapjai
- 30. fejezet: Infláció
- 31. fejezet: A makroökonómia határain
- A) Az államadósság gazdasági következményei
- B) Új irányzatok a modern makroökonómiában
- C) A gazdaság stabilizálása
- D) Gazdasági növekedés és az emberi jólét
- Összefoglalás
- Áttekintendő fogalmak
- További olvasmányok és internetes honlapok
- Vitakérdések
- Kislexikon
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 781 4
Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el. A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.
Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero