Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Külkereskedelem és a gazdasági tevékenység
  1. A nyitott gazdaságok bekapcsolódnak a termékek, szolgáltatások és beruházások nemzetközi cseréjébe. Exportra kerülnek azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket a határokon kívüli vevőknek adnak el, az import pedig a külföldről megvásárolt javakat jelenti. A termékek és szolgáltatások exportja és importja közötti különbséget nettó exportnak nevezzük.
  2. Ha a külkereskedelmet is bekapcsoljuk, akkor a hazai kiadások összege különbözhet a nemzeti kibocsátástól. A hazai kereslet a fogyasztást, beruházást és a kormányzati vásárlásokat (C + I + G) foglalja magában. A GDP értékét ebből úgy kapjuk meg, hogy a kivitelt (Ex) hozzáadjuk, a behozatalt (Im) pedig levonjuk belőle, vagyis
     
    GDP = C + I + G + X,
     
    ahol X = nettó export = Ex – Im. A behozatalt a hazai jövedelem, illetve kibocsátás, valamint a hazai és külföldi termékek árainak aránya határozza meg; a kivitel ennek a tükörképe, ami a külföldi jövedelemtől és kibocsátástól, valamint a relatív áraktól függ. A GDP egységnyi növekményére jutó pótlólagos behozatalt import határhajlandóságnak (MPm) nevezzük.
  3. A külkereskedelem hasonlóan befolyásolja a GDP értékét, mint a beruházás vagy a kormányzati vásárlás. A nettó export növekedésével is bővül a hazai kibocsátás iránti aggregált kereslet. A nettó export szintén multiplikatív hatást gyakorol a kibocsátásra. A kiadási multiplikátor azonban kisebb lesz a nyitott gazdaságban, mint a zárt gazdaságban, hiszen a belföldi kereslet egy része elszivárog az importra. A multiplikátor a következő:
     
     
    Egyértelmű, hogy más tényezőket azonosnak véve a kiadási multiplikátor kisebb a nyitott gazdaságban, mint a zárt gazdaságban, ahol MPm = 0.
  4. A monetáris politika újszerű hatásokat vált ki a nyitott gazdaságokban. Az elemzés egyik alapesete a kis nyitott gazdaság, ahol a tőke szabadon áramlik. Az ilyen országokban hozzá kell igazítani a belső kamatlábat azon ország kamatlábához, amelynek valutájához a saját pénzük árfolyamát kötötték. Ez azt jelenti, hogy a rögzített árfolyamot fenntartó országok már nem tudnak független monetáris politikát folytatni a makrogazdasági szabályozás keretében. A költségvetési politika ezzel ellentétben nagyon hatékony eszközzé válik, hiszen a kamatláb változása nem rontja le a költségvetési beavatkozások hatását.
  5. A rugalmas árfolyamot alkalmazó nyitott gazdaság viszont felhasználhatja a monetáris politikát a makrogazdasági stabilizáció céljaira más országoktól függetlenül is. Ebben az esetben a külkapcsolatok új, nagyhatású elemekkel egészítik ki a belföldi monetáris transzmissziós mechanizmust. A pénzszűkítő politika növeli a kamatlábakat, vonzza a külföldi pénztőkét, és így a valutaárfolyam emelkedéséhez (felértékelődéshez) vezet. A hazai pénznem erősödése általában csökkenti a nettó exportot, ez pedig fokozza azt az összehúzó hatást, amelyet a magasabb kamatlábak a beruházási kereslet csökkentésén keresztül gyakorolnak a gazdaságra.
 
B) Kölcsönös függőség a világgazdaságban
  1. A világgazdaságba való beépüléssel új lehetőségek adódnak az országok számára növekedési teljesítményük javítására, de új korlátokkal is számolniuk kell. Talán a legfontosabb új tényező a megtakarítások és beruházások rugalmas nemzetközi áramlása, mert ezek érzékenyen reagálnak a különböző országokban meglévő ösztönzőkre és beruházási légkörre.
  2. A külföld belépése újabb beruházási forrásokat nyit meg, és újabb elhelyezési lehetőséget nyújt a hazai megtakarítások számára. A magasabb hazai megtakarítás, akár a magánszektor megtakarításából, akár a kormányzat költségvetési többletéből ered, növeli a hazai beruházások és a nettó export összegét. Idézzük fel a megtakarítás-beruházás azonosságát:
     
    X = SP + (T – G) – I,
     
    vagyis
     
    Nettó export = magánmegtakarítás + kormányzati megtakarítás – hazai beruházás.
     
    Az ország külkereskedelmi pozíciója hosszú távon főleg a nemzeti megtakarítási és beruházási ráta viszonyát tükrözi. A külkereskedelmi hiány csökkentéséhez a hazai megtakarítások és beruházások megváltozására van szükség. Az árfolyam kiigazodása egyike azon fontos mechanizmusoknak, melyek összhangba hozzák a nemzetközi kereskedelmi áramlásokat a hazai megtakarítások és beruházások alakulásával.
  3. A magas megtakarítás és beruházás előmozdításán kívül az országok sokféle gazdaságpolitikai és intézményes eszközzel támogathatják növekedésüket. Fontos szerephez jut a kiszámítható makrogazdasági környezet, az anyagi és a szellemi tulajdon hatásos védelme, a konvertibilis valuta a tőkeáramlás korlátainak szűkítésével, valamint a politikai és gazdasági stabilitás.
 
C) Nemzetközi gazdasági kérdések
  1. A populisták a magas külkereskedelmi deficitre tekintve Amerika „iparvesztésével” riogatnak. Ez a beállítás azonban nincs tekintettel a termelékenység és a versenyképesség közti lényeges különbségre. A versenyképesség arra utal, hogyan állják a versenyt az ország termékei a világpiacon; ez főként a relatív áraktól függ. A termelékenység viszont a ráfordítások egységére jutó kibocsátást jelenti. A reáljövedelem és az életszínvonal alapvetően a termelékenységen múlik, a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg egyenlegét pedig a versenyképesség határozza meg. Nincs szoros összefüggés a versenyképesség és a termelékenység között.
  2. A rögzített árfolyamok az instabilitás forrásai a nagyon rugalmas pénztőkeáramlás világában. Idézzük fel a rögzített árfolyamok alapvető trilemmáját: nem lehetséges egy országban egyidejűleg rögzíteni az árfolyamot még kiigazítható módon sem, fenntartani a szabad nemzetközi tőke- és pénzmozgást, valamint független hazai monetáris politikát folytatni.
  3. Az európai országok úgy döntöttek 1999-ben, hogy közös valutát vezetnek be, és egyetlen központi bankra bízzák monetáris politikájukat. A közös valuta akkor jó választás, ha a régió optimális valutaövezetnek tekinthető. Az európai monetáris unió hívei rámutatnak a kiszámíthatóság javulására, az alacsonyabb tranzakciós költségekre és a hatékonyabb tőkeallokáció lehetőségeire. A kétkedők arra figyelmeztetnek, hogy a közös valuta – mint a visszavonhatatlanul rögzített árfolyamok bármely más rendszere – rugalmas béreket és árakat feltételezne, amelyek elősegítenék a makroökonómiai sokkokhoz való alkalmazkodást.
Közgazdaságtan

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave