Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A szöveg az expanzív monetáris politika hatásait vizsgálja, különösen az amerikai dollár gyengülésének következményeit. Az expanzív monetáris politika rövid távon a dollár leértékelődéséhez vezethet, ami gazdasági fellendülést okozhat az Egyesült Államokban, ha kihasználatlan erőforrások állnak rendelkezésre. A külkereskedelem hatása felerősíti a hazai beruházások növekedését, ami a nettó export és a GDP változását eredményezi. A szöveg bemutatja a kiadási multiplikátor szerepét, különböző feltételek mellett, és megmagyarázza, miért lehet a multiplikátor értéke 1-nél kisebb. A monetáris unió létrehozása nem csupán a közös valuta bevezetéséről szól, hanem az egységes monetáris politika kialakításáról is, ami kihívásokat jelenthet. A szöveg kitér a külkereskedelmi hiány csökkentésére irányuló javaslatokra, valamint a megtakarítási és beruházási egyensúly elemzésére. A feltörekvő országok, mint Brazília vagy Argentína, beruházási helyzetét is vizsgálja, különös tekintettel a kockázati prémium változásaira. A kis nyitott gazdaságok, mint Belgium és Hollandia, gazdasági élénkítésének lehetőségeit is tárgyalja, különös tekintettel a költségvetési expanzió hatékonyságára. A német monetáris politika szigorítása és annak hatásai az európai országokra szintén részét képezik a szövegnek. Végül a trilemma problémáját és annak lehetséges megoldásait is bemutatja, különböző országok példáin keresztül.

Tegyük fel, hogy az expanzív monetáris politika az amerikai dollár gyengüléséhez vagy leértékelődéséhez vezet rövid távon Amerika külkereskedelmi partnereinek valutáihoz képest, és vannak kihasználatlan erőforrások a gazdaságban. Magyarázza meg azt a mechanizmust, amelyik gazdasági fellendüléshez vezet az Egyesült Államokban ilyen körülmények között! Világítsa meg, hogyan erősíti fel a külkereskedelem hatása a hazai beruházások növekedésének következményeit!
Fejtse ki, milyen irányú változást okoznak a következő tényezők a nettó exportban és a GDP-ben a multiplikátor-modell szerint (használja a 28-1. táblázatot, ahol lehet):
1. A beruházások (I) értéke 100 milliárd dollárral emelkedik.
2. A kormányzati vásárlásokat (G) 50 milliárd dollárral csökkentik.
3. A külföldi kibocsátás növekedése miatt 10 milliárd dollárral nő az export.
4. A hazai valuta leértékelődése után 30 milliárd dollárral emelkedik a kivitel, és 20 milliárd dollárral csökken a behozatal a GDP minden egyes értéke mellett.
Mekkora a kiadási multiplikátor abban a gazdaságban, ahol nincsenek kormányzati kiadások és adók, továbbá MPC = 0,8, és MPm = 0? Hogyan változna a multiplikátor MPm = 0,1, illetve MPm = 0,9 esetén? Magyarázza meg, miért lehet 1-nél is kisebb a multiplikátor értéke!
Tekintse a 28-3. táblázatot!
1. Magyarázza meg a táblázat valamennyi bejegyzését!
2. Adjon hozzá a 28-3. táblázathoz még egy oszlopot „A kamatláb változása” felirattal! Majd töltse ki ezt az oszlopot egy zárt gazdaságra vonatkozóan a 28-7. ábrán látható görbék segítségével!
Egy jeles makroökonómus nemrégiben ezt írta: „A monetáris unió megvalósítása egy közös valuta bevezetésével nem igazán a valutáról szól. A legfontosabb ebben, hogy az unió tagországainak meg kell egyezniük az egész régióra vonatkozó egységes monetáris politikáról.” Magyarázza meg ezt a kijelentést! Miért okozhat bajokat az egységes monetáris politika bevezetése?
Képzelje el New Heaven városát, amely nagyon nyitott gazdaság. A város ereklyetartókat exportál, és nincs sem beruházás, sem adó. A város lakói a rendelkezésre álló jövedelmük 50 százalékát fogyasztják el; az összes költekezésük 90 százalékát pedig az ország más vidékeiről származó importjavakra fordítják. A polgármester azt javasolja, hogy szedjenek be 100 millió dollár adót egy közmunkaprogram finanszírozására. Cains polgármester azzal érvel, hogy a kibocsátás és a jövedelmek ezáltal szépen emelkednek majd a városban, valamiféle multiplikátornak köszönhetően. Becsülje meg a közmunkaprogram hatását New Heaven jövedelmére és kibocsátására! Egyetért a polgármester javaslatával?
Nézze ismét át az Egyensúly nyitott gazdaságban című részben található felsorolást a megtakarítás, beruházás és külkereskedelem között megfigyelhető kölcsönhatásokról! Szemléltesse a 28-8. ábrához hasonló grafikus eljárással az ismertetett eseteket! Bizonyosodjon meg róla, hogy végig tudja-e követni a felsorolást követő mondatban szereplő fordított irányú változások menetét is!
A politikusok gyakran sopánkodnak az Egyesült Államok nagy külkereskedelmi hiánya miatt. A közgazdászok erre azt felelik, hogy tessenek emelni az adókat vagy visszafogni a kormányzati kiadásokat a külkereskedelmi hiány mérsékléséhez. Lássa be a közgazdászok javaslatainak helytálló voltát, a megtakarítási és beruházási egyensúly 28-8. ábrán szereplő elemzésének felhasználásával! Mérlegelje az Economic Report 2000-ből származó idézetet is!
Tekintsen vissza a 26-2. ábrára, s bizonyosodjon meg róla, hogy megértette azt! Most gondoljon egy feltörekvő országra, mondjuk Brazíliára vagy Argentínára.
1. Rajzolja meg az ország beruházási diagramját a 28-9. b) ábra szerint jó időkre vonatkozóan, amikor az ország alacsony kockázati prémium mellett vehet fel külföldi kölcsönt! Hívjuk ezt A ábrának.
2. Tekintsünk azután egy sokkot, amely nagymértékben megnöveli a kockázati prémium értékét. Rajzoljon egy új ábrát a magas kockázati prémium feltevésével, és jelölje meg az új egyensúlyi helyzetet! Nevezzük ezt B ábrának.
3. Most hasonlítsa össze az A és B ábrán levő egyensúlyi helyzetet! Mutassa ki a különbséget 1. a hazai reálkamatláb egyensúlyi értékében, 2. a hazai beruházásokban, 3. az árfolyamban és 4. a nettó export összegében!
Tekintsük a Belgiumhoz és Hollandiához hasonló kis nyitott gazdaságokat, ahol a pénztőke igen mozgékony, az árfolyam rögzített, és tetemes a költségvetési hiány. Tegyük fel, hogy ezek az országok nyomott gazdasági helyzetben találják magukat, alacsony kibocsátással és magas munkanélküliséggel. Magyarázza meg, miért nem képesek a monetáris politika eszközeivel élénkíteni gazdaságukat! Miért volna másfelől hatékony a költségvetési expanzió, ha el tudnának viselni még nagyobb költségvetési hiányt?
Nehezebb feladat. Az újraegyesítést követően a keleti országrész újjáépítésére fordított összegek az aggregált kereslet nagyarányú bővüléséhez vezettek Németországban. A német központi bank válaszul felemelte a német kamatlábakat. Ezek a fejlemények az Európai Monetáris Rendszerben következtek be, amelyben a legtöbb ország árfolyama rögzített volt, és ahol a német központi bank vezető szerepet játszott a monetáris politikában.
1. Fejtse ki, miért növekedett meg a német kamatlábakkal együtt a rögzített árfolyammal rendelkező és a német központi bankot követő európai országok kamatlába! Magyarázza meg azt is, miért süllyedtek a fentiek miatt mély recesszióba ezek az európai országok!
2. Indokolja meg, miért részesítik előnyben ezek az országok az Európai Monetáris Uniót a korábbi rendszerrel szemben!
3. Következtesse ki, miért vezethetett a német monetáris szigor a dollár leértékelődésére! Magyarázza meg, hogyan élénkíti a dollár leértékelődése a gazdasági tevékenységet az Egyesült Államokban!
Nehezebb feladat. Olvassa el újra az alapvető trilemma leírását és Paul Krugman okfejtését! Magyarázza meg, mért nem tartható fenn együtt a trilemma három eleme! Hogyan rendeződik el az alapvető trilemma a „kaliforniai” és a „texasi” dollár alkotta rögzített árfolyamrendszerben? Mutassa be, mit választ a mai Kína a trilemma három eleme közül! Fejtse ki a trilemma Krugman által leírt három lehetséges megoldása mellett és ellen szóló érveket valamennyi esetre nézve!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero