Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Összefoglalás

A) Az infláció fogalma és hatásai

Inflációról akkor beszélünk, ha emelkedik az általános árszínvonal. Az inflációs ráta az árindex százalékos változása egyik időszakról a másikra. A legfontosabb árindexek: a fogyasztói árindex (CPI) és a GDP-deflátor.
A betegségekhez hasonlóan az infláció is lehet enyhébb vagy súlyosabb. Az Egyesült Államokban általában alacsony (évente néhány százalékos) az infláció üteme. A vágtató infláció viszont olykor 50, 100 vagy akár 200 százalékos áremelkedést is hozhat évente. Hiperinfláció akkor lép fel, ha a bankóprés önti magából a pénzt, és az árak havonta megtöbbszöröződnek. Történelmileg szinte kivétel nélkül háborús vagy forradalmi időszakokban fordult elő hiperinfláció.
Az infláció a jövedelmek és a vagyon újraelosztásán, valamint a hatékonyság rontásán keresztül hat a gazdaságra. Az előre nem látott infláció általában az adósoknak, a profitvadászoknak és a kockázatvállaló spekulánsoknak kedvez. Megkárosítja viszont a hitelezőket, a fix jövedelmű csoportokat és az óvatoskodó befektetőket. Az infláció eltorzítja az árarányokat, az adókulcsokat és a reálkamatlábat. Az emberek gyakrabban keresik fel a bankjukat, az adók elkezdenek felfelé kúszni, a kimutatott jövedelmek eltorzulhatnak.

B) Modern inflációs elmélet

A gazdaságban mindig kialakítják az emberek a jövőbeli inflációs rátára vonatkozó várakozásukat. Ezt a rátát vetítik előre, és ezt építik be a munkaszerződésekbe, valamint más megállapodásokba. A várt inflációs ráta meghatározza az áremelkedés rövid távú egyensúlyi ütemét, amely addig marad fenn, amíg nem éri valamilyen sokkhatás a gazdaságot.
A valóságban azonban sűrűn érik ársokkok a gazdaságot. Az inflációt a várt értékétől eltérítő erőteljes sokkhatások kiindulhatnak az aggregált kereslet és kínálat oldaláról is. Keresleti infláció esetén túl sok pénzt költenének a termékek korlátozott mennyiségére, ami elmozdítja felfelé és jobbra az aggregált keresleti görbét. Ez felhajtja a béreket és az árakat a piacokon. A költséginfláció a modern ipari gazdaságok új jelensége, akkor lép fel, amikor a termelési költségek hirtelen megemelkednek, akár magas munkanélküliség és kihasználatlan kapacitások idején is.
A Phillips-görbe az infláció és a munkanélküliség közötti kapcsolatot mutatja. Az egyik ráta csökkenése rövid távon a másik ráta emelkedésére vezet. Azonban a rövid távú Phillips-görbe általában eltolódik egy idő után, ahogy a várt infláció vagy más tényezők megváltoznak. Ha a gazdaságpolitikusok a NAIRU alá akarják szorítani a munkanélküliséget hosszabb ideig, akkor rendszerint felgyorsul az infláció.
A modern inflációs elméletben fontos szerepe van a nem gyorsuló infláció melletti munkanélküliségi rátának (NAIRU). Ez a legalacsonyabb fenntartható munkanélküliségi ráta, amelyet az ország elérhet az infláció meglódulásának kockázata nélkül. Az erőforrások kihasználatlansága épp oly mértékű e ráta mellett, hogy a munka- és termékpiacok inflációs egyensúlyba kerülnek. A NAIRU elmélete szerint nincs tartós átváltási viszony a munkanélküliség és az infláció között; a hosszú távú Phillips-görbe pedig függőleges.

C) Az antiinflációs politika dilemmái

A gazdaságpolitikusok számára alapvető jelentőségűek az infláció csökkentésének költségei. A jelenlegi becslések azt mutatják, hogy jelentős recesszióra van szükség az inflációs várakozások lehűtéséhez.
A közgazdászok sokféle javaslatot tettek a NAIRU csökkentésére. Az említésre méltó indítványok közé sorolható a munkapiaci információáramlás javítása, az oktatási rendszer és továbbképzési programok fejlesztése, illetve a kormányzati jóléti juttatások átalakítása, hogy azok jobban ösztönözzenek a munkavállalásra.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero