Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

Gyakran összekeverik az államadósságot és a költségvetési hiányt. Magyarázza meg részletesebben a következőket!
1. A költségvetési hiány az állam fokozódó eladósodásához vezet.
2. A deficit csökkentése nem jelenti az államadósság csökkentését.
3. Az államadósság csökkentéséhez költségvetési többletre van szükség.
4. Bár a költségvetési hiányt visszafogták az 1993–1998 közötti időszakban, az államadósság mégis nőtt ezekben az években.
Lehet-e a kormányzati ígéreteknek is tőkekiszorító hatása az államadóssághoz hasonlóan? Gazdagabbaknak érezhetik-e magukat a munkavállalók, ha a kormányzat tekintélyes társadalombiztosítási juttatásokat ígér nekik az elkövetkező időben? Leszállíthatják-e erre alapozva a megtakarításaikat? Csökkenhet-e ennek következtében a tőkeállomány? Szemléltesse válaszát a 31-2. ábra segítségével!
Vezesse le, hogyan hat a kormányzat külföldi hitelfelvétele az államadósságra, az ország tőkeállományára és reálkibocsátására, ha a pénzt a következőkre költi:
1. olajfúró berendezésekre; az olajat azután exportálják (így tett Mexikó az 1970-es években);
2. a világpiacon vásárolt gabonára a lakosság élelmezése céljából (erre példa Nigéria a 2000-es évekből).
Rajzoljon a 31-3. ábrához hasonló grafikont, amely
1. a fogyasztás és a nettó export növekedési pályáját mutatja be tetemes államadóssággal és anélkül!
2. a fogyasztás növekedési pályáját mutatja be kiegyensúlyozott állami költségvetés mellett és költségvetési többlettel!
Tekintse át ismét a szenátorok vitáját! Fejtse ki, melyik szenátor érvelése helyénvaló a következő körülmények között!
1. A kormányzat növeli a katonai kiadásokat a nagy gazdasági válság alatt.
2. A kormányzat csökkenti az adókat az 1960-as évek elején, teljes foglalkoztatottság mellett.
3. A kormányzat visszautasítja az adóemelési javaslatokat a vietnami háború időszakában, teljes foglalkoztatottság mellett.
Tegyük fel, valaki azt javasolja, hogy kötelezze el magát a monetáris politika egy konkrét, mondjuk évi 2 százalékos inflációs cél mellett, a CPI-t véve alapul, s egyik évben se térjen el ettől. Milyen érvek szólnak e javaslat mellett, illetve ellen? Milyen nehézségeket okoz konkrétan egy merev inflációs cél hajszolása, ha egy hirtelen kínálati sokk felfelé tolja a Phillips-görbét? Hasonlítsa össze a merev inflációs célkövetést a rugalmas inflációs céllal, amelyet egy ötéves periódus végére kellene elérni!
Politikusok az alábbiakban felsorolt intézkedéseket javasolták a gazdasági növekedés élénkítésére az utóbbi években. Magyarázza meg, felgyorsítanák-e vagy lelassítanák a felsorolt beavatkozások a potenciális kibocsátás és az egy főre jutó potenciális kibocsátás növekedését! Ha lehetséges, adjon mennyiségi becslést is a potenciális kibocsátás és az egy főre jutó potenciális kibocsátás növekedési ütemének változásáról a következő évtizedre!
1. Csökkentik a szövetségi költségvetés hiányát (vagy növelik a többletét) a GDP 2 százalékával, és ez 2 százalékponttal megemeli a beruházás/GDP arányt.
2. Megnövelik a K+F tevékenységek szövetségi támogatását a GDP ½ százalékával, és ennek hatására a magánszféra is ugyanennyivel többet fordít kutatásra és fejlesztésre. Tételezzük fel eközben, hogy a K+F társadalmi hozama négyszerese a magánberuházások hozamának.
3. A GDP 1 százalékával csökkentik a védelmi kiadásokat, de fennmarad a teljes foglalkoztatás.
4. Csökkentik a bevándorlók létszámát, s emiatt 5 százalékkal kisebb lesz a munkaerő-állomány.
5. A GDP 1 százalékával megemelik az emberi tőkébe való beruházást (az oktatási ráfordításokat vagy a munka melletti továbbképzést).
J. M. Keynes írta a következőket: „Ha a kincstár ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységbe elásatná őket felhagyott szénbányákban, az üregeket színültig megtöltetné utcai szeméttel, s aztán a laissez-faire kipróbált elvei szerint a magánvállalkozásra bízná, hogy újból kiássa a bankjegyeket, … nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne, mint amekkora tényleg.” (A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, KJK, 1965., 152. o.) Adjon magyarázatot arra, miért lehet helytálló válságok idején az eseti döntéssel elhatározott közmunkaprogramok hasznosságának keynesi tétele! Hogyan fejthetne ki ugyanilyen hatást a foglalkoztatásra a jól megtervezett monetáris politika, miközben hasznos termékek és szolgáltatások nagyobb mennyiségéhez segítene hozzá?
Mi lenne a keynesiánusok, illetve az újklasszikus közgazdászok szerint az alábbi események hatása az árak, a kibocsátás és a foglalkoztatás alakulására? Tartsuk változatlanul az adókat és a kamatlábakat a felsorolt esetekben, hacsak nem említjük külön őket!
1. Nagyarányú adócsökkentést hajtanak végre.
2. Jelentős kamatcsökkentés következik be.
3. Egy innovációs hullám 10 százalékkal megnöveli a potenciális GDP-t.
4. Hirtelen emelkedik az export.
Nehezebb feladat (a racionális várakozásokkal kapcsolatban). Lássuk, milyen hatást gyakorolhatnak a racionális várakozások a fogyasztói magatartásra!
1. Tegyük fel, a kormányzat előterjeszt egy 20 milliárd dolláros átmeneti adócsökkentést, amely egy évre vonatkozik. Az adaptív várakozásokkal rendelkező fogyasztók felteszik, hogy 20 milliárd dollárral megnő a rendelkezésre álló jövedelmük, s ez így is marad. Mi lenne így az adócsökkentés hatása a fogyasztási kiadásokra és a GDP-re a 22. fejezet egyszerű multiplikátor-modellje szerint?
2. Most számoljunk racionális várakozásokkal rendelkező fogyasztókkal! Ők racionálisan felfogják, hogy az adócsökkentés csak egy évre szól. Mivel az életciklusmodell szerint viselkednek, nyugtázzák, hogy az éves átlagjövedelmük az életciklusuk folyamán csak évi 2 milliárd dollárral emelkedik, nem 20-szal. Milyen reakció várható ezektől a fogyasztóktól? Értékelje ezután a racionális várakozások hatását az átmeneti adócsökkentések hatékonyságára!
3. Tegyük fel végül, hogy a fogyasztók osztják a költségvetési intézkedések ricardói szemléletét. Mi lenne így az adócsökkentés hatása a megtakarításra és a fogyasztásra? Fejtse ki a különbségeket az a), b) és c) pontban leírt modellek között!

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero