Az Európai Bíróság többször kifejtette, hogy a magánszemélyek az uniós jogrendből eredő jogaik hatékony bírói védelmére jogosultak. A bírósághoz fordulás lehetősége egy jogközösség egyik lényeges alkotóeleme. Ezt az uniós jogrendszer oly módon biztosítja, hogy az EUMSz a keresetek és eljárások teljes rendszerét hozta létre, melyek együtt, egymást kiegészítve, illetve egymásra tekintettel nyújtják a hatékony jogvédelmet. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata ebbe az eszköztárba sorolja továbbá az uniós jogok védelmének tagállami bíróságok útján történő biztosítását is.534 Ezzel híd teremtődik a különböző, széles értelemben felfogott jogorvoslati lehetőségek között. Az Európai Bíróság által kialakított doktrínák alapján az egyéneknek tagállami bíróságok előtt is lehetősége nyílik közvetlenül az uniós jogon alapuló igények érvényesítésére.535 A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Alapjogi Charta az EUSz 6. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. Az Alapjogi Charta 47. cikke expressis verbis is megfogalmazza a hatékony bírói jogvédelem elvét. A hatékony bírói jogvédelem és jogorvoslatok elvének érvényesülése miatt az anyagi jogi szabályok közvetlenül levezethetőek az uniós jogból, ugyanakkor uniós eljárási szabályok tipikusan nem társulnak az igényérvényesítés lehetőségéhez. Mindebből az következik, hogy ha a magánfél az uniós jogon alapuló igényeit tagállami bíróság előtt kívánja érvényesíteni, úgy a nemzeti jogi eljárási szabályokhoz kell alkalmazkodnia,536 és csupán az igény anyagi jogi alapjaként jelölheti meg az uniós jogi szabályokat. Ez az elv az uniós jogon alapuló igények érvényesítéséhez társuló tagállami eljárási autonómia szabálya. Ez tartalmilag azt jelenti, hogy az uniós jog vonatkozó szabályozásának hiányában az eljárás szabályai a tagállami jogra tartoznak.537 A tagállami szabályokkal kapcsolatos fontos elv, hogy azok nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló belső jellegű esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve).538 A tagállami eljárási autonómia akkor is érvényesül, ha vannak bizonyos fokú uniós normák, de e normák végrehajtásának részletes szabályai a tagállamok belső jogrendjébe tartoznak.539 Vannak törekvések arra, hogy bizonyos jogterületeken az igény anyagi jogi alapján kívül az igényérvényesítés eljárási szabályait is uniós normákkal szabályozzák, azaz a tagállami eljárási autonómia helyett az uniós eljárási autonómia érvényesüljön,540 e kérdés dogmatikai és gyakorlati megalapozásának kérdése a jövőben várható.