Gombos Katalin

A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban


Sajátos bírósági felülvizsgálat lehetősége uniós jogi alapon: az ügy újratárgyalása

Az Európai Bíróság gyakorlatából egy speciális, új jogorvoslati eszköz is körvonalazódni látszik. Amennyiben az uniós joggal ellentétes jogalkalmazásból az egyénnek jogsérelme származik, úgy bizonyos tagállami eljárásjogi feltételek fennállása esetén nem elképzelhetetlen, hogy a jogsérelem reparálására az ügy újratárgyalásával kerüljön sor.566 Ha ugyanis a jogsérelem abban áll, hogy a belső jogot helytelenül alkalmazzák, evidens, hogy jogorvoslattal kell e jogsérelmet elhárítani. Az eljárások egyenértékűségének elvéből következik, hogy nem lehet más a jogi helyzet olyan esetekben, ha a jogsérelem az uniós jog hibás alkalmazása miatt következett be. A jogbiztonság elvére tekintettel azonban ez a lehetőség nem korlátlanul igénybe vehető jogvédelmi eszköz. A jogbiztonság elvének megfelelően az uniós jog nem követeli meg, hogy a közigazgatási szerv főszabály szerint visszavonja az ésszerű jogorvoslati határidő lejártával vagy a jogorvoslati út kimerítésével jogerőssé vált közigazgatási határozatot.567 A joghatást kiváltó közigazgatási aktusok automatikus, időbeli korlátok nélküli megkérdőjelezése ugyanis veszélyes lehet a jogbiztonságra.568 A Kühne & Heitz ügyben hozott ítéletben azt azonban az Európai Bíróság megállapította, hogy a közigazgatási határozat meghozatalára illetékes közigazgatási szerv az EKSz 10. cikkből (a Lisszaboni szerződés hatálybalépését követően az EUSz 4. cikkéből) következő együttműködés elve alapján köteles felülvizsgálni a közigazgatási határozatot, és négy feltétel teljesülése esetén köteles azt adott esetben visszavonni. Először is, ha a tagállami jog alapján a közigazgatási szerv hatáskörrel rendelkezik a határozat visszavonására. Másodszor a szóban forgó határozat valamely végső fokon eljáró tagállami bíróság ítélete nyomán vált jogerőssé. Harmadszor az említett ítélet – a Bíróság azt követő ítélkezési gyakorlatára tekintettel – a közösségi (Lisszabont követően uniós) jog olyan téves értelmezésén alapul, amelyet a nélkül fogadtak el, hogy előzetes döntéshozatal céljából az EK 234. (Lisszabont követően EUMSz 267.) cikk harmadik bekezdésében rögzített feltételek mellett a Bírósághoz fordultak volna. Negyedszer az érintett személy azt követően, hogy tudomására jutott az említett ítélkezési gyakorlat, haladéktalanul a közigazgatási szervhez fordult.569

A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 609 1

Európa kinyitotta kapuit. Az Európai Unióban szabadon mozoghatunk, tanulhatunk, vállalhatunk munkát, de óhatatlanul határon átnyúló jogvitákba is keveredhetünk. A jog érvényesülésén alapuló európai térség azt jelenti, hogy az Európai Unióban az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést, az igazságügyi hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést és a bírósági határozatok EU-n belüli szabad mozgását kell megvalósítani. A térség célkitűzései között szerepel az egységes igazságügyi térség létrehozása, ami a joghoz és igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést jelenti. Az eltérő tagállami jogrendszerek közelítése mellett a különbözőségekből adódó igényérvényesítési akadályok fokozatos lebontásával, a kölcsönös bizalom elvének kiteljesedésével célkitűzés az is, hogy az igényérvényesítés vagy éppen végrehajtás sikere ne függjön attól, hogy a határon átnyúló elemet tartalmazó jogvitában az eljárás mely tagállamban zajlik.

A könyv a jog érvényesülése térségének különböző szeleteit bemutatva hasznos segítséget ad mind a jogalkalmazók, mind az uniós jogot tanulók, mind pedig az egyszerű jogkereső polgárok számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gombos-a-jog-ervenyesulesenek-tersege-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave