Gyakran állunk szemben olyan helyzetekkel, amikor uniós jogon alapuló igények érvényesítése esetén különös érdek fűződik ahhoz, hogy a jogvita kezdetén fennálló jogi helyzet tekintetében változás a per tartama alatt ne következzen be, különösen olyan esetekben, ha valamely tagállami szabály, intézkedés folytán fenyegető károsodástól kellene tartani. Ilyen esetekben kérdésként merülhet fel, hogy uniós harmonizáció hiányában meddig terjed a tagállami bíróság hatásköre, ha az uniós jogon alapuló igényérvényesítés esetén a fenti célkitűzéseket kívánja elérni. Az Európai Bíróság esetjoga szerint az uniós jog tényleges érvényesülésének elve megköveteli, hogy a tagállami bíróságoknak jogában álljon közvetlenül az uniós jogon alapuló közbenső, vagy más néven ideiglenes intézkedést tenni a jogvédelem teljessége érdekében.582 A jogérvényesítés egyik legnagyobb akadálya lehet ugyanis a perek, jogviták elhúzódása. Az időmúlással időnként el nem hárítható jogsérelmek, fölösleges károk keletkeznek, ennek megoldására adekvát intémény az ideiglenes intézkedés. Az ideiglenes intézkedés a bíróságnak az a nem érdemi, azonnali jogvédelmet biztosító határozata, melynek célja annak megakadályozása, hogy a jelenlegi állapot megváltozása miatt a kérelmező helyzete jelentősen megnehezedjen, vagy jogainak gyakorlása meghiúsuljon, illetve az intézkedés által a kérelmezőt közvetlenül fenyegető kár hárítható el.583 Típusaiban léteznek a fennálló jogi helyzetet konzerváló,584 de az intézkedéssel akár új jogi helyzetet teremtő esetei is.585 Megnyilvánulhat az ideiglenes intézkedés egy uniós jogi aktus végrehajtását felfüggesztő, a fennálló jogi helyzetet fenntartó, továbbá egy uniós jogi aktus végrehajtását felfüggesztő, de ezzel új jogi helyzetet teremtő határozatban is.586 Ideiglenes intézkedésre kerülhet sor egy uniós szerv mulasztását pótló ideiglenes jogvédelmet nyújtó bírói döntéssel,587 továbbá sor kerülhet ideiglenes intézkedés tételére klasszikusan az uniós jog közvetlen megsértésének veszélye esetén588 a jogsértés megelőzése végett is.589 Az ideiglenes intézkedés egy olyan eljárás során hozott bírói határozatban testesül meg, ami a feleket valami tevésére, vagy valamitől való tartózkodásra hívja fel. Alapvetően két különböző szituációban kerülhet szóba az ideiglenes intézkedések kérdése a tagállami bíróság előtt, egyrészt az uniós joggal állítólagosan inkompatibilis tagállami szabály hatályának felfüggesztése tárgyában, másrészt olyan tagállami intézkedések hatályának felfüggesztése esetén, amelyek állítólagosan érvénytelen uniós jogon alapulnak.590 Az első tekintetében kiindulópontként a Factortame I. ügyet tekinthetjük.591 Ebben az ügyben a tagállami bíróság előtt a közösségi (Lisszabont követően uniós) joggal szemben álló belső törvényi rendelkezésre hivatkozva a kérelmezők arra is igényt formáltak, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel e törvényi rendelkezés perbeli esetben, kérelmezőkkel szembeni alkalmazását függessze fel jogaik megvédése érdekében. Ennek az angol jogban több okból is eljárásjogi akadálya volt. Az Európai Bíróság azonban kimondta, hogy az uniós jog hatékony érvényesülése megkívánja az ilyen korlátozó belső jogszabályok félretételét.592 Az uniós jog szerint megítélendő jogvitában az eljáró bíróság számára fontos biztosítani az uniós jog alapján felhívott jogok létezésére vonatkozóan meghozandó határozat teljes hatékonysága érdekében azt a lehetőséget, hogy ideiglenes intézkedéseket rendelhessen el,593 az ugyanis ideiglenes jogvédelmet biztosít a kérelmező számára. A jogalanyok uniós jogból eredő jogai számára biztosítandó hatékony bírói jogvédelem elve úgy értelmezendő, hogy az megköveteli a tagállami jogrendszerekben az ideiglenes intézkedések elrendelésének lehetőségét, mielőtt a hatáskörrel rendelkező bíróság a tagállami jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában határozatot hoz, amennyiben a kért ideiglenes intézkedések elrendelése az ilyen jogok fennállására vonatkozóan meghozandó határozat teljes hatékonysága érdekében szükséges.594