Az alapjogok védelme szempontjából óriási jelentősége van a Bíróság esetjogának is, hiszen az alapjogi gondolkodás korábban, már az Alapjogi Charta elfogadását megelőzően sem volt idegen az Európai Bíróságtól,629 mely látható a korai döntésektől napjainkig terjedő joggyakorlatból. Az Európai Bíróság apró lépésekkel előrehaladva, döntésről döntésre kristályosította ki az alapjogok védelmének rendszerét. Az Európai Bíróság részéről az alapvető emberi jogok elismerésére az első kísérlet a Stauder ügyben történt meg. A Bíróság ebben az ítéletében kimondta, hogy az alapvető emberi jogok a közösségi jog általános elveiben benne foglaltaknak, ezért azok a Bíróság védelme alá tartoznak, így ezen elvekkel szemben álló értelmezésre lehetőség nincsen.630 A másik elhíresült eset a Solange I. néven is emlegetett Internationale Handelsgesellschaft ügy volt. Itt a Bíróság leszögezte, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása integráns részét képezi a bíróság által védett általános jogi princípiumoknak, és ilyen jogokat inspirálnak a tagállamok közös nemzeti tradíciói is. A Nold ügyben történt először utalás azokra a nemzetközi emberi jogi egyezményekre, amelyeket a tagállamok aláírtak, így azok ihletet adnak a közösségi jog számára is.631 A Rutili ügyben az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezményre történt hivatkozás.632 Az Európai Bíróság a Hauer ügyben az európai egyezmény egy konkrét rendelkezésére utalt, amikor egy alapjog közelebbi tartalmának meghatározása során vizsgálta a közösségi intézkedés jogszerűségét.633 Ugyancsak konkrét hivatkozás történt az európai egyezményre az Elliniki Radiophonia ügyben. Ebben az ítéletben a konvenció 10. cikkének a közösségi jogban való alkalmazásáról fejtette ki véleményét az Európai Bíróság.634 Több más nemzetközi egyezményt is említett már ítéleteiben az Európai Bíróság, így kifejtette, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is azok közé az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi okmányok közé tartozik, amelyeket a közösségi jog általános elveinek alkalmazásakor a Bíróság figyelembe vesz.635 A legújabb irányvonal az Európai Bíróság gyakorlatában, hogy már nem csupán az emberi jogi egyezményekre – elsősorban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezményre – hivatkozik ítéleteiben, hanem figyelemmel van a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára, az általa adott értelmezésre is.636 Amikor az uniós jog alkalmazása során alapjog sérül, ez egyenesen felveti az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának felhívását.