Az Európai Tanács a tamperei ülésén kezdeményezte egy átfogó tanulmány elkészültét arról, hogy az anyagi magánjog területén szükség van egy átfogó szabályozásra, a tagállamok magánjogi előírásainak egységesítésére.136 Ennek nyomán születtek meg az európai magánjogi törvénykönyv létrehozásának lehetőségéről és szükségességéről szóló elképzelések, felvetődött egy európai polgári törvénykönyv megalkotásának lehetősége, majd a Bizottság a témakört szűkítve közleményt adott ki az európai szerződési jog közös szabályainak megalkotási lehetőségéről.137 Akcióterveket és tudományos kutatásokat követően levonhatjuk azt a következtetést, hogy fontos célkitűzés lehet a szerződési jog alapelveinek, fogalomhasználatának unifikációja, közös hivatkozási keretek (common frame of reference) megteremtése. Lehetséges cél az európai szerződési jog diszpozitív rendszerének megteremtése, amelynek igénybevétele és alkalmazhatósága a tagállami jogok melletti lehetőségként (opcionálisan) nyílna meg a felek számára. A common frame of reference magában foglalja a szerződési jog közös alapelveit, a kulcsfogalmak definícióit és a szerződési jog mintaszabályait. A lezárult kutatások eredményeként 2009 óta ismert a közös referenciakeret-tervezet [Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law. Draft Common Frame of Reference (DCFR)], amely a polgári jogi – többek között a szerződési jogra és a szerződésen kívüli károkozás jogára vonatkozó – elveket, fogalommeghatározásokat és mintaszabályokat öleli fel, és egyaránt tartalmaz kereskedelmi és fogyasztói szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket.