Gombos Katalin

A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban


Az utaló végzéssel szembeni jogorvoslatok

Az EUMSz 267. cikke értelmében a tagállamok bármely bírósága jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.464 A tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztéséhez való joga magából a Szerződésből vezethető le. A tagállami bíróságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban, hogy az adott tényállás mellett előzetes döntéshozatalra utalnak-e kérdéseket az Európai Bíróság elé.465 Az Európai Bíróság számos ügyben kimondta, hogy az EUMSz 267. cikk az Európai Bíróság és a tagállamok bíróságai közötti hatáskörmegosztást testesíti meg.466 Ez a tagállami bíróságoknak lehetővé teszi, hogy szabadon tegyenek előzetes döntés iránti előterjesztést, ezt a hatáskört és döntési autonómiát a tagállam jogalkotása vagy magasabb szintű nemzeti bíróság nem korlátozhatja.467 Az Európai Bíróság arról is véleményt nyilvánított már, hogy alacsonyabb szintű bíróságok előzetes döntéshozatalra utaló határozata sem vonható ki az uniós jog alapján a nemzeti jog által rendes körülmények között biztosított jogorvoslati lehetőségek alól, azaz maga az EUMSz 267. cikk nem zárja ki az előzetes döntéshozatalra utaló döntés elleni elvi fellebbezési lehetőséget. Ez a szabályozási lehetőség a belső jogra tartozik.468 Ugyanakkor, amennyiben az utaló végzéssel szemben fellebbezést nyújtanak be, döntő kérdés az utaló tagállami bíróság, a fellebbezést elbíráló nemzeti bíróság és Európai Bíróság viszonyrendszerében, hogy a tagállami eljárási szabályok milyen kötelezettséget rónak az alsóbb szinten eljáró bíróságra, ez érinti, érintheti-e az Európai Bírósághoz utalt kérdés jogi sorsát. Másként megfogalmazva: keletkezik-e a belső jog szabálya alapján kötelezettség arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság visszavonja a kezdeményezést az Európai Bíróságon, ha ellentétes tartalmú döntés születik a fellebbezés elbírálása során. A válasz egyértelmű: a tagállami jog semmiféle kötelezettséget nem írhat elő, amely csorbítaná az alacsonyabb szintű tagállami bíróság azon jogát, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz.469 Az EUMSz 267. cikke által minden tagállami bíróság számára biztosított az a hatáskör, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről határozzanak. Ez nem kérdőjelezhető meg olyan tagállami szabályok alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a fellebbviteli bíróság számára, hogy a Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzést megváltoztassa, e kezdeményezést mellőzze, és az említett végzést meghozó bíróságot a felfüggesztett nemzeti eljárás folytatására utasítsa.470 Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése elemi fontosságú a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság közötti együttműködésben annak érdekében, hogy az uniós jog egységes és hatékony érvényesülése megvalósulhasson.471 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések révén a tagállami bíróság az uniós jogról folytatott eszmecsere részesévé válik, anélkül hogy bármely más nemzeti hatalomtól vagy a bírósági szervezettől függne.472 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségességének kérdésében hatáskörmegosztás a kérdést előterjesztő bíróság és az Európai Bíróság között állhat fenn, amennyiben a szükségességről az előterjesztő bíróságnak kell indokolt döntéssel határoznia, és az Európai Bíróság szükség esetén saját hatásköre vizsgálata körében jogosult visszautasítani a döntéshozatalt. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról végső soron tehát az Európai Bíróság dönt, nem pedig a nemzeti eljárásjog értelmében a kérdést előterjesztő bíróságnál magasabb szintű tagállami bíróság. Ellenkező esetben előfordulhatna, hogy valamely tagállami szabály vagy gyakorlat alapján az alacsonyabb szintű bíróság előzetes döntéshozatalra utaló határozatát következetesen megfellebbeznék, olyan helyzetet teremtve, amelyben, legalábbis de facto, kizárólag a tagállami jog alapján végső fokon eljáró bíróság kezdeményezhetne előzetes döntéshozatali eljárást.473 Összefoglalva, az uniós jog bármely tagállam bármely bírósága számára felhatalmazást ad arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljon a Bírósághoz. E felhatalmazást a nemzeti jog nem korlátozhatja.474 Ezért az EUMSz 267. cikk eleve kizárja azon tagállami jogszabályok alkalmazását, amelyek alapján a tagállami bíróság köteles volna előzetes döntéshozatal iránti kérelmét felfüggeszteni vagy visszavonni.475

A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 609 1

Európa kinyitotta kapuit. Az Európai Unióban szabadon mozoghatunk, tanulhatunk, vállalhatunk munkát, de óhatatlanul határon átnyúló jogvitákba is keveredhetünk. A jog érvényesülésén alapuló európai térség azt jelenti, hogy az Európai Unióban az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést, az igazságügyi hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést és a bírósági határozatok EU-n belüli szabad mozgását kell megvalósítani. A térség célkitűzései között szerepel az egységes igazságügyi térség létrehozása, ami a joghoz és igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést jelenti. Az eltérő tagállami jogrendszerek közelítése mellett a különbözőségekből adódó igényérvényesítési akadályok fokozatos lebontásával, a kölcsönös bizalom elvének kiteljesedésével célkitűzés az is, hogy az igényérvényesítés vagy éppen végrehajtás sikere ne függjön attól, hogy a határon átnyúló elemet tartalmazó jogvitában az eljárás mely tagállamban zajlik.

A könyv a jog érvényesülése térségének különböző szeleteit bemutatva hasznos segítséget ad mind a jogalkalmazók, mind az uniós jogot tanulók, mind pedig az egyszerű jogkereső polgárok számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gombos-a-jog-ervenyesulesenek-tersege-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave