A bírói jogvédelem egyik fontos eszköze a nemzeti jogi hagyományoktól sok tekintetben eltérő jogértelmezés. Különösen igaz ez olyan alaphelyzetekben, amikor autonóm értelmezésre, az effet utile elv alkalmazására, vagy ha döntően jogvédelmi okokból az uniós jog értelmének kutatásához jogösszehasonlításra, a különböző nyelvi változatok összevetésére van szükség. Az Európai Bíróság kifejezetten jogvédelmi célokra gyakran használja interpretációs tevékenységét. Ezért doktrinális jelentősége miatt indokoltnak látszik az uniós jog alkalmazási elsődlegességéhez hasonlóan az értelmezési elsődlegesség elvét is kimondani. Az értelmezési elsődlegesség azt jelenti, hogy uniós jogi érintettségű ügyekben az alkalmazandó norma értelmezésére a belső jogban használt jogértelmezési módszerekhez képest elsődlegességet kell biztosítani az uniós interpretációs technikáknak. Az értelmezési elsődlegesség így azért lehet jogvédelmi eszköz, mert az uniós bíróságok által használt értelmezési technikák felhasználásával egyrészt azt foglalja magában, hogy a tagállami bíróság az előtte folyó uniós jogi érintettségű ügyben úgy értelmezzen egy kizárólag a belső helyzetre kidolgozott nemzeti jogszabályt, hogy az alkalmazható legyen az adott, határokon átnyúló tényállásra, másrészt, ha többféle értelmezési mód adódna a tagállami vagy uniós norma jogalkalmazói értelmezésére, úgy a hatékony jogorvoslat autonóm uniós jogi értelmére tekintettel azt elsődlegesen úgy kell értelmezni, hogy a célzott jogvédelmi hatását elérje. Természetesen ez utóbbi értelmezés nem lehet jogszabályi előfeltételt pótló, azaz az értelmezési elsődlegesség magának az alanyi jognak a megteremtésére nem szolgálhat.524 Az értelmezési elsődlegesség szoros összefüggésben áll a közvetett hatály (értelmezési doktrína)525 azon elvével is, ami rögzíti, hogy a tagállami bíróság köteles a tagállami jogot az uniós norma céljai és megfogalmazása szerint értelmezni.526 Az uniós jog céljával összhangban álló értelmezés kötelezettsége a tagállami jog rendelkezéseinek összességére vonatkozik, korlátait pedig csak az általános jogelvek, különösen a jogbiztonság elve alkotják, abban az értelemben, hogy e kötelezettség nem szolgálhat alapjául a tagállami jog contra legem értelmezésének.527