Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Eredmények

Az AR-pontszámok −2,44 és +1,81 közé estek z-normalizálás után, vagyis a longitudinális adatokhoz képest valamivel kisebb tartományt öleltek fel. A regiszter hatása az összehasonlításban szignifikánsnak bizonyult (t = 4,48, p < 0,001), az anyai paritás hatása azonban nem (t = −0,07, p = 0,30). A két fix hatás interakciója a szignifikanciaküszöb alatt maradt, de tendenciaszerű marginális összefüggést mutatott (t = −1,75, p = 0,08). Míg az elsőszülő édesanyák dajkanyelvének érzelmi megítélése ebben az időpontban alig különbözött a felnőtthöz intézett beszédtől, a többedszülő édesanyáknál lényegesen nagyobb volt a különbség. A 4. ábrán látszik, hogy az AR-pontszámok eloszlása a primipara édesanyáknál lényegében azonos a két regiszterben, a multipara anyukáknál viszont FB regiszterben nagyobb arányúak az alacsonyabb pontszámok, mint DNY-ben. A pontátlagok így alakultak: primipara FB: −0,16, DNY: −0,02, multipara FB: −0,12, DNY: 0,27. Az érzelemerősségre adott medián pontszám mindkét csoport mindkét regiszterében egységesen 1 volt.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave